A ország minden részéből érkező demonstrálók déltől gyülekeznek az Akadémia előtt, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) által szervezett tüntetéshez több másik szakszervezet is csatlakozott. A tanárok az alacsony bérek, a túlórák, a pedagógusok és diákok munkaterhei, illetve az iskolaérettségi vizsgálatokat és a szakoktatók státuszát érintő változások miatt tiltakoznak. A minisztérium azt írja, kész megvizsgálni a bérigényeket.
Ahogy beszámoltunk róla, a szakszervezeteknél, a diákoknál és a szülőknél is betelt a pohár, ezért tegnap többnapos akcióba kezdtek Budapesten. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Szülői Hanggal és az I stand with CEU Facebook-csoport más szervezetekkel együtt háromnapos "térfoglalást" tart a Kossuth téren, kiállítással az elmúlt tíz év oktatási intézkedéseiről, előadásokkal és beszélgetésekkel. A PDSZ péntek az Agrárminisztérium Kossuth tér felőli falára vetített a Ne dolgozz ingyen! elnevezésű kampányukhoz kapcsolódóan, aminek témája a tanárok által ingyen végzett munka.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) pedig november 30-ára szervezett országos tüntetést, amelyre az ország többi részéből is sokan érkeznek. A tanárok déltől gyülekeznek a Magyar Tudományos Akadémia előtt, ahonnan 14 órára vonulnak át a Kossuth térre. A demonstrációhoz a PDSZ és más szakszervezetek is csatlakoztak, a szervezők azt kérik, a tüntetők vigyenek magukkal fekete esernyőt. A tüntetést az Eduline-on percről percre közvetítjük.
A PSZ korábban azt írta: az oktatási kormányzattal folytatott tárgyalásai csaknem egy év alatt sem vezettek eredményre a béremelésről és a tanárok óraszámának csökkentéséről. A PSZ a magyar közoktatás napjáig (november 22-éig) adott határidőt a kormánynak követelései teljesítésére, de ez nem történt meg, így elkerülhetetlen a tüntetés, amelyet januárban sztrájk is követhet.
A tanárok alacsony bére, a túlóra kérdése és a pedagógusok és diákok munkaterhei mellett a legújbbb problémák miatt is tiltakoznak: januártól minden hatévesnek kötelező lesz iskolába mennie, a felmentésről pedig az óvodák helyett az Oktatási Hivatal dönthet majd. A csütörtökön kihirdetett szakképzési törvény értelmében pedig jövő júliustól a szakoktatók elveszítik közalkalmazotti státuszukat. Ezekről itt olvashattok részletesen.
A kormány taktikát váltott
Korábban az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és az Innovációs és Technológiai Minisztériuma (ITM) közös közleményben azt írta a tüntetésről, hogy az az ellenzék és "a Soros-hálózat politikai céljait, nem a pedagógusokat, pláne nem a gyermekeket szolgálja", a szervező szakszervezetek pedig "eddig is minden ellenzéki és "Soros-hálózat" által szervezett akció mögé beálltak."
Úgy látszik, a kormány azóta beijedt, az Emmi szombati közleményében ugyanis már azt írta: a kormány megbecsüli a pedagógusokat és kész megvizsgálni további bérigényeiket. "A pedagógusok bére az elmúlt években átlagosan 50 százalékkal emelkedett, amelynek hatására jövőre már legalább 390 milliárddal többet költünk a pedagógusbérekre, mint 2010-ben. A béremelés jövőre is folytatódik: mintegy 17 000 kolléga bére a minősítésnek köszönhetően emelkedik, a szakképzésben dolgozó pedagógusok bére pedig júliustól átlagosan 30 százakékkal nő, és már tárgyalja a kormány az iskolaigazgatók béremelésének előterjesztését is" - írja a minisztérium. A közlemény szerint az Emmi eddig is nyitottan állt a már hónapok óta zajló tárgyalásokhoz, és ezután is nyitott, kész megvizsgálni a további bérigényeket.
A PSZ alelnöke ezzel kapcsolatban korábban az Eduline-nak azt mondta: 2013-ban ugyan elkezdődött egy béremelés, de 2014-ben az akkori minimálbéren befagyasztották a vetítési alapot, megemelték a kötelező óraszámot, különböző pótlékokat és a túlórapénzt pedig elvették, vagyis a nettó bér sokaknál kevesebb lett, mint amennyi az emelés előtt volt. A szakoktatók bérének emelésére nincsen garancia, az viszont biztos, hogy a közalkalmazotti jogviszony elveszítésével kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek.
Azért nem teljesen mondott le az Emmi a sorosozásról, közleményük szerint ugyanis bár "a pedagógusok nem a kormány ellen, hanem a még magasabb bérekért tüntetnek", felháborító, "hogy a mai rendezvényre az ellenzék és a Soros-hálózat is rátelepedett, és megint csak saját politikai céljaikhoz akarják felhasználni a pedagógusokat".
A PSZ szerint valótlansággal teli a levél, amellyel az államtitkár nyugtatná a szakoktatókat
Szerdán körlevelet küldött a szakképzési centrumoknak a szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár, amelyben arról győzködi a szakképzésben oktatókat, jól járnak a közalkalmazotti jogviszony elveszítésével - írja a Népszava. A Pedagógusok Szakszervezete szerint a levél több dolgot elhallgat, illetve valótlanságot állít.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
