A köztársasági elnök aláírta, kihirdették a Palkovics László innovációs és technológiai miniszter által benyújtott szakképzési törvényt a Magyar Közlöny november 28-i, 191. számában, így az már biztosan életbe lép.
Ahogy megírtuk, a törvény alapján a következő tanévtől átalakul a szakképzés rendszere: változik az iskolák megnevezése és a képzés hossza is. A szakoktatók a közalkalmazotti törvény helyett jövő júliustól a munka törvénykönyvve hatálya alá fognak tartozni, az indoklás szerint azért, hogy emelkedhessen a bérük.
Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában azt mondta: átlagosan 30 százalékkal nő a szakképzésben oktatók bére, de nem az a cél, hogy mindenkié ennyivel nőjön, erről az elvégzett munka alapján az igazgatók és a munkáltatók döntenek majd. A cél a jó oktatók megtartása, illetve a vállalati szakemberek becsábítása az oktatásba - mondta a helyettes államtitkár. Közölte azt is: egy minősítési rendszert is kialakítanak a szakképzésben, és az óraadói díjak is nőnek, első ütemben átlagosan 50 százalékkal.
A szakszervezetek szerint a fizetések növeléséhez nem lenne szükség a státuszváltozásra, a béremelésre nincsen garancia, a tanárok pedig elvesztik a közalkalmazotti törvény jelentette biztonságot, és kiszolgáltatottá válnak. A kérdésről itt olvashattok részletesen.
A törvény értelmében a diákok tanulószerződés helyett szakképzési munkaszerződéssel végzik majd a gyakorlatot a duális képzőhelyeken, vagyis cégeknél, akár már 15 éves kortól. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) ezzel kapcsolatban korábban az Eduline-nak azt mondta: a tanulószerződés eddig védte a diákokat, munkaviszonyban viszont könnyebben sérülhetnek a jogaik. Az első két évben ugyanakkor minden tanuló ösztöndíjat kap, és egyszeri pályakezdési juttatásra is jogosultak lehetnek.
A "dobbantóprogram" az általános iskolát el nem végző, magatartási és tanulási zavarokkal küzdő, az iskolai rendszerű oktatásban lemaradó tanuló, illetve képzésben részt vevő diák felzárkóztatását szolgálja, a későbbiekben pedig egy részszakma megszerzését biztosítja. Ugyanakkor a jogszabály szerint szülő kötelessége lesz gyermekét 18 éves koráig vagy egy részszakma megszerzésig taníttatni.
A törvény legtöbb paragrafusa 2020. január 1-jétől hatályos, a változásokat a 2020/2021-es tanévtől felmenő rendszerben vezetik be.
Többek között a szakképzés közoktatásból való kiszakítása és a szakoktatók státuszának változása miatt is tiltakoznak a következő napokban a tanárok és a diákok. A PSZ pénteki közleménye szerint a törvény kihirdetésével eggyel több okuk lett a pedagógusoknak a tüntetésre. Összefoglalónkat itt olvashatjátok:
A szakszervezeteknél, a diákoknál és a szülőknél is betelt a pohár: a következő napokban több esemény és országos tüntetés is lesz többek között az alacsony tanári bérek, a pedagógusok és a diákok munkaterhei, a hatévesen kötelező beiskolázás és a szakoktatók státuszának változása miatt.
|
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
