Megjelent az új szakképzési törvény a november 28-ai Magyar Közlönyben. A jogszabály értelmében a szakoktatók jövő júliustól a munka törvénykönyve hatálya alá tartoznak majd, a szakszervezetek tiltakozása ellenére.
A köztársasági elnök aláírta, kihirdették a Palkovics László innovációs és technológiai miniszter által benyújtott szakképzési törvényt a Magyar Közlöny november 28-i, 191. számában, így az már biztosan életbe lép.
Ahogy megírtuk, a törvény alapján a következő tanévtől átalakul a szakképzés rendszere: változik az iskolák megnevezése és a képzés hossza is. A szakoktatók a közalkalmazotti törvény helyett jövő júliustól a munka törvénykönyvve hatálya alá fognak tartozni, az indoklás szerint azért, hogy emelkedhessen a bérük.
Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában azt mondta: átlagosan 30 százalékkal nő a szakképzésben oktatók bére, de nem az a cél, hogy mindenkié ennyivel nőjön, erről az elvégzett munka alapján az igazgatók és a munkáltatók döntenek majd. A cél a jó oktatók megtartása, illetve a vállalati szakemberek becsábítása az oktatásba - mondta a helyettes államtitkár. Közölte azt is: egy minősítési rendszert is kialakítanak a szakképzésben, és az óraadói díjak is nőnek, első ütemben átlagosan 50 százalékkal.
A szakszervezetek szerint a fizetések növeléséhez nem lenne szükség a státuszváltozásra, a béremelésre nincsen garancia, a tanárok pedig elvesztik a közalkalmazotti törvény jelentette biztonságot, és kiszolgáltatottá válnak. A kérdésről itt olvashattok részletesen.
A törvény értelmében a diákok tanulószerződés helyett szakképzési munkaszerződéssel végzik majd a gyakorlatot a duális képzőhelyeken, vagyis cégeknél, akár már 15 éves kortól. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) ezzel kapcsolatban korábban az Eduline-nak azt mondta: a tanulószerződés eddig védte a diákokat, munkaviszonyban viszont könnyebben sérülhetnek a jogaik. Az első két évben ugyanakkor minden tanuló ösztöndíjat kap, és egyszeri pályakezdési juttatásra is jogosultak lehetnek.
A "dobbantóprogram" az általános iskolát el nem végző, magatartási és tanulási zavarokkal küzdő, az iskolai rendszerű oktatásban lemaradó tanuló, illetve képzésben részt vevő diák felzárkóztatását szolgálja, a későbbiekben pedig egy részszakma megszerzését biztosítja. Ugyanakkor a jogszabály szerint szülő kötelessége lesz gyermekét 18 éves koráig vagy egy részszakma megszerzésig taníttatni.
A törvény legtöbb paragrafusa 2020. január 1-jétől hatályos, a változásokat a 2020/2021-es tanévtől felmenő rendszerben vezetik be.
Többek között a szakképzés közoktatásból való kiszakítása és a szakoktatók státuszának változása miatt is tiltakoznak a következő napokban a tanárok és a diákok. A PSZ pénteki közleménye szerint a törvény kihirdetésével eggyel több okuk lett a pedagógusoknak a tüntetésre. Összefoglalónkat itt olvashatjátok:
Többnapos tiltakozás kezdődik ma az oktatást érintő változások és problémák miatt
A szakszervezeteknél, a diákoknál és a szülőknél is betelt a pohár: a következő napokban több esemény és országos tüntetés is lesz többek között az alacsony tanári bérek, a pedagógusok és a diákok munkaterhei, a hatévesen kötelező beiskolázás és a szakoktatók státuszának változása miatt.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
