Átlagosan ennyit dolgozik hetente egy pedagógus – friss felmérés

Felmérést készített a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a pedagógusok leterheltségéről. Íme a friss adatok.

  • Eduline

Az idén ősszel elindított kutatás most megjelent elemzése alapján egy pedagógus átlagosan 25 órát oktatnak egy héten, ám az egyéb feladatokkal együtt - helyettesítések, felkészülés, gyermekfelügyelet, továbbképzés, esti tagozat - az átlagos heti munkaidejük 56 óra.

A kérdőívet 4600-an töltötték ki. A hibás vagy irreális adatok kiszűrése után végül 4281 résztvevő önbevalláson alapuló adatai alapján készített felmérésből kiderül, hogy a legutóbbi, 2008-ban készített statisztikák óta - amikor 22 órában volt meghatározva a tanítással lekötött idő - sok minden változott. Ugyanis a több mint tíz éves felmérésben még 42 óra volt hetente a tanítással töltött idő.

Egy átlagos munkahéten, amibe beleszámítanak magánórák, esti tagozaton töltött idő, szakmai felkészülés, a válaszadó tanároknak heti 56 óra jött ki. Az is kiderül, az összes válaszadó 90%-a szerint többet dolgoznak, mint a meghatározott heti munkaóráik.

Arra a kérdésre, hogy miért lehetnek ennyire túlterheltek a pedgógusok, Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke azt mondta, komoly tényező lehet, hogy a tanárok száma csökken, több diák jut egy pedagógusra, mint más országokban. Illetve kevés az iskolai munkájukat segítő pedagógiai asszisztensek vagy iskolapszichológusok száma is.

A kutatás kitért arra is, mennyire fáradnak el a tanárok mentálisan és fizikailag. A válaszadók közül az elsőre 2812-en válaszolták, hogy nagyon, míg fizikailag 2040-en érzik nagyon kimerültnek magukat.

A PSZ mai sajtótájékoztatóján a felmérés mellett a november végi tüntetésről is szó esett, erről bővebben itt olvashattok.

November végén tüntetnek a tanárok: januárban jöhet az országos sztrájk?

Péntekig várja a kormány döntését a Pedagógusok Szakszervezete a béremelésre és óraszámcsökkentésre vonatkozó javaslatukról. Tüntetés már biztosan lesz november végén, amit - ha később sem változik semmi - januárban országos sztrájk követhet. A tanárok a szakoktatók közalkalmazotti státuszának megtartását és a hat évesen kötelező beiskolázás visszavonását is követelik.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.