Ellentétes a közszférában dolgozó állampolgárok érdekeivel a szakoktatók státuszának változása a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint. A kedden elfogadott szakképzési törvény értelmében az érintettek elveszítik közalkalmazotti státuszukat és az azzal járó biztonságot - írja a 24.hu. A PDSZ tovább tiltakozik a törvény hatályba lépése ellen.
Szűcs Tamás a 24.hu-nak azt mondta: a hasonló végzettséggel rendelkezőknél 38 százalékkal kevesebbért dolgoznak a pedagógusok, most pedig elveszik az alacsonyabb bért eddig legalább valamennyire kompenzáló biztonság.
Ahogy beszámoltunk róla, kedden elfogadták az új szakképzési törvényt, amely értelmében a szakképzésben oktatók a közalkalmazotti törvény hatálya alól a munka törvénykönyve hatálya alá kerülnek, és egyéni béralkukat kell kötniük a munkáltatókkal. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a változást azzal indokolta, hogy csak így növekedhetnek a bérek, mert a közalkalmazotti bértábla "túl merev" és ezért nincs lehetőség magasabb, "teljesítményalapú, versenyképes, motiváló" bérezésre.
A szakszervezetek szerint ugyanakkor a közalkalmazotti törvény keretei között is lenne lehetőség béremelésre, a változtatás pedig komoly hátrányokkal jár majd a tanárokra nézve, és még nagyon sok a homályos részlet: itt olvashatjátok összefoglalónkat.
A szakoktatásba újonnan belépőknek többé nem jár jubileumi jutalom, megszűnik a kötelező felmentés a 40 év szolgálati időt elérő nők számára, a felmentés után járó pénz pedig a nyugdíj előtt állókat különösen rosszul fogja érinteni. A módosítás után a szakképzésben dolgozó pedagógusokat sokkal könnyebben és sokkal olcsóbban ki lehet majd rúgni: a közalkalmazottaknak 4-8 hónapnyi végkielégítés jár, míg azoknak, akik a versenyszférában dolgoznak, 1-3 hónapnyi. Elveszik a hosszabb felmondási idő és a nagyon alapos indoklás követelménye is.
Az ITM szerint kollektív szerződésben lehet majd biztosítani az eddigiekkel azonos feltételeket, a PDSZ elnöke ugyanakor a portálnak elmondta: sok olyan munkáltató van, amelyiknél nincs annyi szakszervezeti tag, hogy kollektív szerződést lehessen kötni, és az egyébként is gyengébb garancia, mint a közalkalmazotti törvény. Szűcs Tamás szerint az új törvény miatt alig lesz olyan tanár, aki a szakképzést választaná. A PDSZ elnöke úgy véli, az új szabályozást hamarosan a többi közalkalmazottra is kiterjeszthetik. Az egészségügyben már elkezdődött a külsős foglalkoztatás felé való eltolódás - írja a 24.hu.
A PDSZ keddi közleményében azt írja: a jogszabály jelenlegi formájában alkalmatlan arra, hogy a szakképzésben kívánatos reform alapjául szolgáljon. A javaslat elkészítése során érdemi egyeztetést nem folytatott a kormány, s a jogalkotási törvény vonatkozó előírásait is semmibe vették. A szakképzési törvény úgy helyez a mai jogállásukhoz képest jogfosztott állapotba 32 ezer pedagógust és oktatót, hogy cserében garanciák nélküli béremelést és cinikus módon béralkut ígér egy olyan szférában, ahol ennek végképp nincs realitása - írja a szakszervezet.
A PDSZ szerint a szakképzési törvényt az érintettek többsége nem fogja csendesen tudomásul venni. A PDSZ a következő időszakban mindent meg fog tenni azért, hogy a tegnap elfogadott javaslat ebben a formában ne léphessen hatályba - olvasható a közleményben.
A PSZ levélben kéri a köztársasági elnököt, ne írja alá a szakképzési törvényt
Tegnap ugyanis megszavazta az Országgyűlés az új szakképzési törvényt.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
