Hogyan lehet kérni az átvételt az egyik iskolából a másikba, és hogyan viszonyul ez a középfokú felvételi eljáráshoz és a központi írásbeli vizsgához? Összegyűjtöttük a szabályokat.
Ha egy diák már középiskolába jár, átvétellel kerülhet át egy másik iskolába. Ennek módját és feltételrendszerét a fogadó középiskola igazgatója határozza meg.
Az átvétel kétféle módon történhet. Az egyik esetben a középfokú felvételi eljáráson kívül, a tanév során bármikor átkerülhet a diák az új iskolába, az igazgató pedig maga szabja meg az átvétel követelményeit, például különbözeti vizsgákat, nyelvi szintfelmérőt írhat elő, és ezek eredménye alapján dönt az átvételről.
Ha az igazgató a másik lehetőség mellett dönt, a diáknak a középfokú felvételi eljárás keretében kell kérnie az átvételét a 9. évfolyamra - tehát évet kell ismételni -, a felvételit pedig önállóan kell intéznie a tanulónak és a szülőnek. Ha a fogadó középiskola a felvételi tájékoztatójában előírta az írásbeli vizsgát, az átvételt kérő diákoknak is jelentkezniük kell rá, aminek a határideje december 6.: erről itt olvashattok.
A vizsgára való jelentkezés nem egyenlő a középiskolákba való jelentkezéssel, amelynek határideje február 19. A szülőknek a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő programban kell előállítaniuk a jelentkezési lapokat és a tanulói adatlapot, ennek mikéntjéről 2020 januárjában tesznek közzé további információt.
A középiskolai felvételiről szóló összes cikkünket itt találjátok.
Középiskolai felvételi 2020-as tudástár: itt vannak a legfontosabb dátumok, szabályok
Nemsokára beindul a középiskolai felvételi szezon is, hiszen múlt héten nyilvánosságra hozták a 2020-as középiskolai írásbeli felvételi jelentkezési lapját. Most összeszedtük a legfontosabb dátumokat és szabályokat.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
