A minisztérium átlagosan 30 százalékos béremelést ígér a szakképzésben oktatóknak, akik "cserébe" elveszítenék közalkalmazotti státuszukat, ha megszavazzák a szakképzési törvény tervezetét. A szakszervezetek szerint erre nem lenne szükség a fizetések növeléséhez, a tanárok számára jelentős hátrányokkal járna a változtatás, a béremeléssel kapcsolatban pedig rengeteg a megválaszolatlan kérdés.
Ahogy beszámoltunk róla, október 29-én az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) benyújtotta az Országgyűlésnek a szakképzési törvény tervezetét, amely értelmében a szakoktatók jövő júliustól a közalkalmazotti törvény helyett a munka törvénykönyve alá tartoznának, és egyéni béralkut kellene kötniük. A minisztérium átlagosan 30 százalékos béremelést ígér nekik, amire 35 milliárd forintot fordítanának. A helyettes államtitkár szerint akár bruttó 100 ezer forinttal is növekedhetnek a fizetések.
A szakszervezetek szerint ugyanakkor a a közalkalmazotti státusz olyan biztonságot nyújt, amelynek elvesztése komoly hátrányt jelentene az érintettek számára. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azt írta, munkajogi szempontból a "teljes kiszolgáltatottság és jogfosztottság állapotába" kerülnének a szakoktatók. A PDSZ ezért módosító javaslatokkal fordult a parlamenti frakciókhoz, amelyben többek között a közalkalmazotti jogviszony fennmaradását kérik.
A minisztérium az oktatók státuszának megváltoztatását "a rugalmasabb alkalmazási feltételek" és a magasabb bérezés lehetőségével, a bértábla merevségével indokolja, a PDSZ ugyanakkor korábban azt írta: a közalkalmazotti jogviszony nem akadálya béremelésnek.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tizenkét pontban foglalta össze a státuszváltozással járó hátrányos következményeket: többek között rövidebb lehet a felmentési idő, megszűnhet az áthelyezési lehetőség és a munkáltató állásfelajánlási kötelezettsége. A pedagógus elveszítheti a háromévenkénti soros előrelépés lehetőségét, nem kapna törvényi garanciát munkakörének tartalmára, és akár heti 40 tanóra megtartására lenne kötelezhető. Öt nappal csökkenne a pótszabadság mértéke, megszűnhet a jubileumi jutalom és az 50 százalékos utazási kedvezmény.
Sok a kérdés a béremeléssel kapcsolatban
"Nem látjuk a garanciát a megígért béremelésre, sem azt, hogy miből fogják finanszírozni, sem azt, hogy milyen szempontrendszer alapján fognak növekedni a fizetések" - mondta Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke az Eduline-nak. A szakszervezet számításai szerint az átlagosan 30 százalékos béremeléshez 42,2 milliárd forintra lenne szükség a beharangozott 35 milliárddal szemben. Gosztonyi elmondta: az ITM-nek egy konkrét számítást kellene leraknia az asztalra.
A PSZ alelnöke szerint az is kérdés, hogy mihez képest emelkednének a bérek. "2013-ban ugyan elkezdődött egy béremelés, de 2014-ben az akkori minimálbéren befagyasztották a vetítési alapot, megemelték a kötelező óraszámot, különböző pótlékokat és a túlórapénzt pedig elvették, vagyis a nettó bér sokaknál kevesebb lett, mint amennyi az emelés előtt volt. Még egy ilyen fizetésemelés és éhen döglünk" - ez szinte szállóige lett akkoriban a tanárikban, idézte fel Gosztonyi Gábor.
A PSZ tizenkét pontja szerint a tanárok elveszíthetik kollektív jogaikat, a jogérvényesítés lehetőségét, és megszűnhet a létszámcsökkentés előtti egyeztetési kötelezettség. Az alelnök szerint a csak a szakoktatókat érintő változások bevezetése a pedagógusokat "megosztó taktika", a közalkalmazotti törvény hatálya alól való kikerülés és a megígért egyéni béralku pedig ellehetetleníti a a szakszervezetek munkáját a szakképzésben. Gosztonyi Gábor hozzátette: a szakképzésben dolgozóknak úgy kell készülniük a pár hónap múlva esedékes béralkura, hogy a munkaviszonyt részletező végrehajtási rendeletekről még semmit sem lehet tudni.
Az új szakképzési törvényjavaslatról kedden volt vita az Országgyűlésben, ami után az ITM közleményében azt írta, továbbra is nyitott az egyeztetésekre a szakképzés fejlesztése érdekében. A PSZ alelnöke szerint ugyanakkor nem volt valódi egyeztetés a változásokról.
Már 15 éves kortól munkaviszonyban dolgoznának a szakképzésben tanulók
A következő tanévtől szakképzési munkaszerződéssel, munkavállalóként végeznék a gyakorlati képzést a szakképző iskolák diákjai, ha elfogadják a szakképzési törvényjavaslatot. Bár a tanulók így több pénzt kapnának, a Pedagógusok Szakszervezete szerint könnyebben sérülhetnek a jogaik. A korhatár továbbra is 15 év lesz, a fiatalkorúak napi munkaideje pedig akár hét óra.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
