A fővárosi Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium, valamint az V. Kerületi Eötvös József Gimnázium vezeti a HVG 2020-as középiskolai rangsorát. Csütörtökön jelenik meg a HVG kiadványa az ország száz legjobb gimnáziumáról.
„A HVG Középiskolai Rangsorában tavaly fordult elő először, hogy nem a budapesti Fazekas Gyakorló Gimnázium végzett az élen, mert a budapesti Radnóti Gimnázium letaszította a trónjáról. Idén minden visszatért a szokásos kerékvágásba, a Fazekas újra a dobogó tetején találta magát” – olvasható a HVG kiadványában, amelyből kiderül: a Fazekas a hét részrangsor közül kettőt is vezet, a hagyományosan magas színvonalú matematikaoktatás miatt talán nem meglepő, hogy ez a két alrangsor a matematikaérettségi és a matematikakompetencia-mérés eredménye alapján összeállított lista.
| Rang | Intézmény |
| 1. | Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium |
| 2. | ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium (Budapest) |
| 3. | Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium |
| 4. | Budapest I. Kerületi Toldy Ferenc Gimnázium |
| 5. | ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium (Budapest) |
„A legjobb tíz gimnázium listáját egyébként budapestiek dominálják, egy vidéki, a győri Kazinczy fért be közéjük. A legjobb húsz iskola között már jobb a vidéki–budapesti–arány (7:13) – olvasható a kiadványban, amely arra is kitér: az első ötvenben fele-fele a budapesti és vidéki középiskola, a legjobb száznak azonban már csak az egyharmada fővárosi.
Milyen szempontok alapján áll össze a rangsor?
Ahogy az előző években, úgy az idén három fő szempont alapján áll össze a rangsor: figyelembe vették a nappali tagozatos tizedik évfolyamosok 2018-as kompetenciamérésének eredményeit matematikából és szövegértésből, a nappali tagozatosok érettségi eredményeit matematikából, magyar nyelvből és irodalomból, történelemből és idegen nyelvből, valamint a felsőoktatási felvételin egyetemre-főiskolára bejutott diákok átlagpontszámát.
„Tudatában vagyunk annak, hogy az iskolák munkája ennél sokkal komplexebb, és eredményességük számos más – gyakran nehezebben mérhető – tényezőben is megmutatkozik. Ezért a megítélésüknél a rangsorbeli helyezések mellett a szülőknek és a diákoknak a középiskolákról rendelkezésre álló további információkat is javaslunk figyelembe venni, mint ahogy a TOP 100 iskola bemutatása során mi is többről szólunk, mint a puszta rangsorokról” – olvasható a kiadványban.
A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, az iskolaválasztásról, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt vagy keressétek az újságárusoknál.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
