Ahogy beszámoltunk róla, szeptember 30-án megjelent az Országos Képzési Jegyzék módosításáról szóló kormányrendelet, amely radikálisan lecsökkentette a szakképzésben 2020. szeptember 1-jétől megszerezhető szakmák számát. A legtöbbet pedig csak iskolai rendszerű képzésben, azon belül pedig csak nappali vagy esti tagozaton lehet majd megszerezni, minimum két év alatt - iskolarendszeren kívüli, vagyis tanfolyami formában nem. A szakgimnáziumok új neve technikum, a szakközépiskoláké pedig szakképző iskola lesz.

Gosztonyi Gábor a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke szerint, az új lista legutolsó pillanatban jelent meg, viszont ennek kapcsán most elindulhat a beiskolázási terv. Azonban rengeteg kérdést vet fel ez a gyors átállás - tette hozzá. Például hova írassák a szülők a gyerekeiket, ágazatra vagy szakképesítésre, illetve mi lesz a hídprogrammal - tette fel a kérdéseket az alelnök a Klubrádió Esti gyors című műsorában.

A szakképzési stratégia 4.0-t már elfogadták, azonban az ehhez tartozó cselekvési terv még nincs kész - emelte ki az alelnök. Így az oktatók és az iskolák sem tudják, hogy ezeket a programokat hogyan tudják majd meghirdetni. Az alelnök szerint kérdéses, lesz-e orientációs év, hogyan fog működni rendzser és mi lesz a műhelyiskolákban.

Ahogy mi is írtunk róla, 174 szakma tanulható majd iskola rendszerű képzésben, de emellett leszenk 100-150 és akár 600-800 órás nem iskolai képzések is. Ez a része a változásoknak pedig felveti azt a kérdést: vajon aki egy rövidebb részképzést végez el, az is jogosult lesz a garantált bérminimumra, azaz a szakmunkás minimálbérre? Ha nem akkor a következő kérdés, hogy később el tudnak-e végezni egy kiegészítő szakmát, hogy jogosultak legyenek a magasabb bérre.

Hozzátette: az új rendszerben a tanulóknak nem lesz lehetősége választani. Míg a korábbi szakmák párhuzamosan futottak több képzési formában, a diákok pedig el tudták dönteni, hogy az adott képzést iskolai vagy gyors tanfolyami képzésben tanulják, addig ez a lehetőség jelenlegi rendszerben nincs meg.