Csak a központi írásbeli felvételi vizsgán elért eredmény számít a középiskolai felvételin, vagy a diák korábbi, általános iskolai teljesítménye is? Olvasói kérdésre válaszolunk.
A gyerekem nem kapott túl jó jegyeket az általánosban, most a nyolcadikban érdemes belehúzni, hogy jó középiskolába kerüljön, vagy elég, ha az írásbeli felvételire készül fel alaposan?
Nem elég, ugyanis a középiskolai felvételi során az általános iskolai tanulmányi eredmények mindenképpen számítanak. A középfokú iskolák háromféle módon rangsorolhatják a jelentkezőket: vagy csak ezeket veszik figyelembe, vagy a tanulmányi eredményeket és a központi írásbeli felvételi pontszámát, vagy a tanulmányi eredményeket, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli eredményeit.
Jó hír, hogy az utóbbi két esetben az írásbeli vizsga legalább a felvételi összpontszám 50 százalékát adja. Ezért, ha az általános iskolai jegyek nem a legjobbak, érdemes olyan iskolákat keresni, amelyek a pontok nagyobb százalékát számolják az írásbelin elért eredmény alapján. A pontszámítási szabályaikat a középiskolák október 20-ig teszik közzé a felvételi tájékoztatójukban.
Ebben a dokumentumban fog szerepelni az is, hogy mely tantárgyak - az ellenőrzőben vagy a bizonyítványban szereplő - osztályzataiból számolják a tanulmányi eredményért kapott pontokat. Nem számítható be nyelvvizsga, tanulmányi verseny, sportverseny vagy egyéb hasonló teljesítmény, illetve a magatartás és a szorgalom értékelése sem. A pontszámítás szabályairól itt olvashattok részletesen.
A vizsgáról, a feladatokról és a témakörökről itt találjátok cikkünket, a felkészüléshez pedig itt találtok segítséget. A központi írásbeli felvételi vizsgára december 6-ig, a kiválasztott középiskolákba pedig február 19-ig kell jelentkezni: a részleteket itt találjátok, a felvételi összes dátumát pedig itt nézhetitek meg. A középiskolai felvételiről szóló összes cikkünket itt olvashatjátok.
Melyik a legjobb középiskola Magyarországon? Hamarosan jön a HVG friss rangsora
Van-e vidéki intézmény a tíz legjobb gimnázium között? Meg tudták-e őrizni korábbi jó eredményüket az egyházi középiskolák? És vajon a listát a Fazekas vagy a Radnóti vezeti az idén? Kiderül a HVG 2020-as középiskolai rangsorából, amely október elején jelenik meg.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
