Csak a központi írásbeli felvételi vizsgán elért eredmény számít a középiskolai felvételin, vagy a diák korábbi, általános iskolai teljesítménye is? Olvasói kérdésre válaszolunk.
A gyerekem nem kapott túl jó jegyeket az általánosban, most a nyolcadikban érdemes belehúzni, hogy jó középiskolába kerüljön, vagy elég, ha az írásbeli felvételire készül fel alaposan?
Nem elég, ugyanis a középiskolai felvételi során az általános iskolai tanulmányi eredmények mindenképpen számítanak. A középfokú iskolák háromféle módon rangsorolhatják a jelentkezőket: vagy csak ezeket veszik figyelembe, vagy a tanulmányi eredményeket és a központi írásbeli felvételi pontszámát, vagy a tanulmányi eredményeket, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli eredményeit.
Jó hír, hogy az utóbbi két esetben az írásbeli vizsga legalább a felvételi összpontszám 50 százalékát adja. Ezért, ha az általános iskolai jegyek nem a legjobbak, érdemes olyan iskolákat keresni, amelyek a pontok nagyobb százalékát számolják az írásbelin elért eredmény alapján. A pontszámítási szabályaikat a középiskolák október 20-ig teszik közzé a felvételi tájékoztatójukban.
Ebben a dokumentumban fog szerepelni az is, hogy mely tantárgyak - az ellenőrzőben vagy a bizonyítványban szereplő - osztályzataiból számolják a tanulmányi eredményért kapott pontokat. Nem számítható be nyelvvizsga, tanulmányi verseny, sportverseny vagy egyéb hasonló teljesítmény, illetve a magatartás és a szorgalom értékelése sem. A pontszámítás szabályairól itt olvashattok részletesen.
A vizsgáról, a feladatokról és a témakörökről itt találjátok cikkünket, a felkészüléshez pedig itt találtok segítséget. A központi írásbeli felvételi vizsgára december 6-ig, a kiválasztott középiskolákba pedig február 19-ig kell jelentkezni: a részleteket itt találjátok, a felvételi összes dátumát pedig itt nézhetitek meg. A középiskolai felvételiről szóló összes cikkünket itt olvashatjátok.
Melyik a legjobb középiskola Magyarországon? Hamarosan jön a HVG friss rangsora
Van-e vidéki intézmény a tíz legjobb gimnázium között? Meg tudták-e őrizni korábbi jó eredményüket az egyházi középiskolák? És vajon a listát a Fazekas vagy a Radnóti vezeti az idén? Kiderül a HVG 2020-as középiskolai rangsorából, amely október elején jelenik meg.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
