Ezért számítanak már az általános iskolában szerzett jegyek is

Csak a központi írásbeli felvételi vizsgán elért eredmény számít a középiskolai felvételin, vagy a diák korábbi, általános iskolai teljesítménye is? Olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

A gyerekem nem kapott túl jó jegyeket az általánosban, most a nyolcadikban érdemes belehúzni, hogy jó középiskolába kerüljön, vagy elég, ha az írásbeli felvételire készül fel alaposan?

Nem elég, ugyanis a középiskolai felvételi során az általános iskolai tanulmányi eredmények mindenképpen számítanak. A középfokú iskolák háromféle módon rangsorolhatják a jelentkezőket: vagy csak ezeket veszik figyelembe, vagy a tanulmányi eredményeket és a központi írásbeli felvételi pontszámát, vagy a tanulmányi eredményeket, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli eredményeit.

Jó hír, hogy az utóbbi két esetben az írásbeli vizsga legalább a felvételi összpontszám 50 százalékát adja. Ezért, ha az általános iskolai jegyek nem a legjobbak, érdemes olyan iskolákat keresni, amelyek a pontok nagyobb százalékát számolják az írásbelin elért eredmény alapján. A pontszámítási szabályaikat a középiskolák október 20-ig teszik közzé a felvételi tájékoztatójukban.

Ebben a dokumentumban fog szerepelni az is, hogy mely tantárgyak - az ellenőrzőben vagy a bizonyítványban szereplő - osztályzataiból számolják a tanulmányi eredményért kapott pontokat. Nem számítható be nyelvvizsga, tanulmányi verseny, sportverseny vagy egyéb hasonló teljesítmény, illetve a magatartás és a szorgalom értékelése sem. A pontszámítás szabályairól itt olvashattok részletesen.

A vizsgáról, a feladatokról és a témakörökről itt találjátok cikkünket, a felkészüléshez pedig itt találtok segítséget. A központi írásbeli felvételi vizsgára december 6-ig, a kiválasztott középiskolákba pedig február 19-ig kell jelentkezni: a részleteket itt találjátok, a felvételi összes dátumát pedig itt nézhetitek meg. A középiskolai felvételiről szóló összes cikkünket itt olvashatjátok.

Melyik a legjobb középiskola Magyarországon? Hamarosan jön a HVG friss rangsora

Van-e vidéki intézmény a tíz legjobb gimnázium között? Meg tudták-e őrizni korábbi jó eredményüket az egyházi középiskolák? És vajon a listát a Fazekas vagy a Radnóti vezeti az idén? Kiderül a HVG 2020-as középiskolai rangsorából, amely október elején jelenik meg.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.