2010-ben 164 ezer, az elmúlt években pedig 170 ezer pedagógus tanított Magyarországon. Ez a szám magába foglalja az óvodapedagógusokat, a tanítókat, a tanárokat, valamint a gyógypedagógusokat is. Ehhez képest a gyerekek létszáma jelentősen csökkent – mondta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár az InfoRádió Aréna című műsorában.
Az elmúlt évek statisztikáit figyelembe véve „megalapozott akár az az állítás is, hogy ilyen kevés gyereket ilyen sok pedagógus még soha nem látott el Magyarországon" – mondta Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának az államtitkára az Aréna című műsorban.
Az államtitkár szerint a média által közvetített pedagógushiány mögött strukturális változások figyelhetők meg – ilyen például az egésznapos iskola bevezetése, ami sokkal több erőforrást igényel. Azt is hozzátette: „egy 170 ezer fős rendszerben évi 2000-3000 fős mozgás mindig van.” Míg két éve 4000 pedagógus hiányzott, most nyáron már arról lehetett olvasni, hogy 1500-an hiányoznak a pályáról – „ezek szerint javult a helyzet.”
Hozzátette: emelkedik a gyógypedagógusok száma. Míg 2010-ben 5700 gyógypedagógust foglalkoztattak, addig jelenleg 9500 ilyen munkakört töltenek be. Maruzsa úgy fogalmazott, hogy tulajdonképpen egyetlen pedagógus sem hiányzik a pályáról „hiszen a feladatok el vannak látva, és soha ennyi kolléga nem dolgozott még a magyar köznevelés rendszerében: 170 ezer fő látja el a feladatot".
Szerinte az, hogy az intézmények hirdetnek állásokat, nem feltétlenül új és üres álláshelyeket jelent, ugyanis sok helyen már előre gondolkodnak, és a hamarosan nyugdíjba vonuló tanárok helyett veszik fel a pedagógusokat. Az, hogy pontosan hány aktív pedagógus van jelenleg a pályán, illetve az egyes tankerületekben maradt-e betöltetlen tanári állás ,majd október elsején derül ki a statisztikákból.
A Pedagógusok Szakszervezete másképp látja a pedagógushiányt, erről itt olvashattok:
Túlterhelt pedagógusok, alacsony fizetések és hatalmas tanárhiány - így indul az idei tanév
"Ha így folytatják, 10-15 év múlva nem lesz pedagógus, és nagyon kevesek "luxusa" lesz az állami oktatás" - mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, akivel az idei tanévkezdésről, tanári fizetésekről és a pedagógushiányról beszélgettünk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
