Itt vannak a pontos adatok: ennyi pedagógus dolgozik ma Magyarországon

Pontosan hány pedagógus dolgozik a magyarországi általános iskolákban, középiskolákban és óvodákban? Itt vannak a friss statisztikák.

  • Eduline
MTI

Az általános iskolákban a 2013/2014-es tanévig folyamatosan csökkent a tanárok száma, majd javulás következett. A 2015/2016-os tanévben 77 120 tanár, 2017/2018-ban pedig 77 093 tanár volt az általános iskolákban. A friss adatok szerint, az elmúlt tanévben 76 461-en tanítottak. Ez nagyjából húszezer főállású pedagógussal kevesebb annál, mint ahányan a 1990/1991-es évben dolgoztak az iskolákban – ekkor még 96 791-en voltak a pályán.

A középiskolákban és az óvodákban kevésbé szembetűnő a változás

A 2018/2019-es tanévben a gimnáziumi és szakgimnáziumi pedagógusok 36 099-en voltak, míg az ezt megelőző tanévben valamivel többen – 36 653-an – tanítottak az említett területeken. Viszont összességében a középiskolákban mindenképpen jobb a helyzet, mint a kilencvenes években, ugyanis 1990/1991-es tanévben még csak 22 902 pedagógussal számolhattak, ez a szám pedig azóta folyamatosan növekszik – évente csupán néhány száz tanár a különbség az előző tanévhez képest.

„Most már szinte lasszóval sem lehet óvodapedagógust fogni" - több százan hiányoznak a rendszerből

„Most már szinte lasszóval sem lehet óvodapedagógust fogni" - mondta az Eduline-nak Verba Attiláné, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnöke. Az egész pedagóguspályát érinti az elöregedés, becslések szerint öt éven belül az óvodapedagógusok egyharmada nyugdíjba megy vagy elhagyja a pályát, és nincs utánpótlás.

Az óvodapedagógusok körében a legkevésbé szembetűnő a változás – már 29 éve 30-34 ezer között mozog a pedagógusok száma. A kétezres évek elején 30 531-en, a 2017/2018-as tanévben 31 476-an, tavaly pedig 31 313-an dolgoztak a szakmában.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.