Központi írásbeli 2027: ezekből a témakörökből kell felkészülniük a hatodikosoknak magyarból és matekból
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
„Most már szinte lasszóval sem lehet óvodapedagógust fogni” – mondta az Eduline-nak Verba Attiláné, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnöke. Az egész pedagóguspályát érinti az elöregedés, becslések szerint öt éven belül az óvodapedagógusok egyharmada nyugdíjba megy vagy elhagyja a pályát, és nincs utánpótlás.
Abszolút megállja a helyét az a kijelentés, hogy az óvodapedagógus-hiány vetekszik a tanárhiánnyal”
– mondja Verba Attiláné, Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnöke.
A közszféra álláskereső portáljának, a Közigállásnak az adatai szerint jelenleg - országszerte - több mint 840 betöltetlen álláshely van az óvodákban, ráadásul nemcsak a vidéki városokban, kisebb településeken, hanem a fővárosban is komoly a szakemberhiány.
Öt éven belül az óvodapedagógusok harmada elmegy?
A Pedagógus Szakszervezetének tavaszi országos értekezletén elhangzott: öt éven belül a jelenleg pályán lévő óvodapedagógusok egyharmada nyugdíjba megy vagy elhagyja a pályát, és ami még ennél is ijesztőbb, nincs helyettük más, nem lesz utánpótlás – emeli ki Verba Attiláné.
„Most már szinte lasszóval sem lehet óvodapedagógust fogni” – mondja az óvodapedagógiai tagozat elnöke. „Ha egy kolléga nyugdíjba megy vagy elhagyja a pályát, van, hogy az ismeretségi körben kell kérdezősködni, hogy érdekel-e valakit a megüresedett állás. Korábban ez nem volt jellemző” - teszi hozzá.
Olyan kevés az óvónő, hogy az intézményeknek trükközniük kell
Több száz óvónő hiányzik, a kerületek pluszpénzt adnak, az óvodapedagógusok pedig túlórával tartják életben a rendszert - írja a Népszava.
Nyugdíjasok a pályán: hosszú távon nem megoldás
A komoly hiány mellett azt sem szabad elfelejteni, hogy a szakma öregszik. Ez persze nemcsak az óvodapedagógusokat, hanem az egész pályát érinti – magyarázza a PSZ óvodapedagógiai tagozatának elnöke, hozzátéve: a legtöbb, negyvenéves munkaviszonnyal rendelkező óvodapedagógus nyugdíjba megy, nem dolgozik tovább.
„Aki még érez magában lelkesedést, energiát és képes a megújulásra, az folytassa nyugodtan a pályát, akár nyugdíjasként is - mondja Verba Attiláné, hozzátéve: a nyugdíjas pedagógusok visszafoglalkoztatása csak tűzoltásra alkalmas, hosszú távon nem megoldás.
Több helyen így is visszavárják a nyugdíjas óvodapedagógusokat, előfordulhat ugyanis, hogy máshogy nem tudják betölteni az üres álláshelyet - ilyenkor a nyugdíjba ment óvónők részmunkaidőben vagy délutánosként dolgoznak.
Persze a pályaelhagyással is küzdenek az óvodák - még ha ez a problémák kisebb részét teszi is ki. "Van, aki ugyan a képzést elvégzi és megkapja a diplomáját, de bele sem kezd a munkába. Ők vagy itthon helyezkednek el más területen, ahol kevesebb a kihívás, de három-négyszeres a fizetés" vagy külföldön kamatoztatják a megszerzett tudást - mondja a szakember.
A gyakornok helyzete sem egyszerű: három év, egy portfólióírás és egy pedagógusminősítés után kerülnek csak be a pedagógus 1 kategóriába az életpályamodell szerint. Arról nem is beszélve, hogy jelenleg mindezt nettó 120 ezer forintos fizetésért teszik.
Több település továbbra is plusz juttatásokkal próbál pedagógusokat vonzani a helyi intézményekbe. Van, ahol a plusz jutalmak mellett étkezési hozzájárulást, szolgálati lakást vagy akár megművelhető földet is adnak – mondja az óvodapedagógiai tagozat elnöke, hozzátéve: ez persze lehet húzóerő, de nem döntő szerepű. Hosszú távon kevéssé valószínű, hogy valaki csak emiatt maradjon a pályán.

Van ötlet, csak nem jó
Múlt héten, több szakmai szervezetekhez is olyan információk jutottak el, miszerint a kormány tervezi a középfokú óvodapedagógus képzés visszaállítását, és szóba került az óvodapedagógus, illetve a csecsemő- és kisgyermeknevelői BA szak megszüntetése is.
„Elutasítjuk ezt a tervet. Hivatalosan még sehol nem hangzott el a tervezet, de nem is szeretnénk, hogy elhangozzon” – mondja Verba Attiláné. „Nem lenne jó megoldás így rövidíteni a képzési időt, és ezzel csökkenteni az óvadapedagógus-hiányt” – teszi hozzá.
A PSZ tavaszi országos óvodapedagógiai konferenciáján az is elhangzott, hogy még egy 21-22 éves friss diplomásnak is évekbe telhet, mire felveszi a ritmust, kialakul a megfelelő felelősségtudata és minden feladatot megfelelően el tud látni az óvodában – emeli ki az elnök. „Így ez a képzés általános iskola után kezdődne, és 18-19 évesen kerülnének oda a végzettek az óvodákba. Természetesen mindig vannak kivételek, de alapvetően nem alkalmas egy ilyen fiatal ember arra, hogy megfelelő felelősséggel, feladattudattal, hivatástudattal nevelje a gyermekeket – hangsúlyozza Verba Attiláné.
A PSZ óvodapedagógiai tagozatának elnöke szerint azonban pont, hogy nem a szakma leminősítése a jó megoldás, hanem a közös gondolkozás, a párbeszéd, a szakma véleményének a kikérése. Például jó ötlet lehet a gyakornoki idő leszállítása két évre, vagy a normális bérezés megállapítása, de az EMMI úgy látszik, nem erre gondol, amikor a megoldásokat keresi.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A törtektől a mássalhangzótörvényekig bőven van mit átnézni a januári felvételi előtt.
A november elején közzétett névsorban még Horváth Szilárd Ernő szerepelt a Veszprémi Tankerületi Központ új igazgatójaként, most azonban ismét meghirdették a pozíciót. A Klebelsberg Központot is megkerestük, hogy mi áll az újabb pályázat hátterében.
A miniszterelnök két, uniós fejlesztési program végrehajtását felügyelő monitoringbizottság éléről is leváltotta Rétvári Bencét, helyére pedig Kókayné Lányi Mariettát, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közoktatásért felelős államtitkárát nevezte ki.
Távozik posztjáról Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja. A döntés néhány héttel azután született meg, hogy a Partizánnak adott interjújában politikai nyomásgyakorlásról és NER-közeli vállalkozók egyetemi közbeszerzésekre gyakorolt befolyásolási kísérleteiről beszélt.
A cél, hogy a fiatalok tisztában legyenek a mesterséges intelligencia működésével és buktatóival is.
„Ha nincs integráció, nincs pénz!” – ezzel a javaslattal állt elő egy dublini európai roma csúcstalálkozón dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere. A településvezető szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.