Tizenöt diák sikeres érettségi vizsgáját utólag megsemmisítette az érettségi vizsgabizottság.
Érettségi bizonyítvány helyett csupán egy határozatot vihetett haza tizenöt diák, amelyből az derült ki, vizsgaeredményeiket megsemmisítették - számolt be az esetről az Index. A különböző típusú iskolákból 1-2 év után a Szinyei Merse Pál Gimnázium esti tagozatára érkező diákok korábban különböző évfolyamokon tanulták a kémia, biológia, fizika és földrajz tantárgyakat. Ezekről már csak utólag - az érettségi után - jelezte a vizsgabizottság: még az érettségi előtt különbözeti vizsgákat kellett volna tenniük - írják.
A gimnázium pecsétjével és az igazgató aláírásával ellátott határozat a köznevelési törvényre hivatkozik, amely szerint az érettségi feltétele, hogy a kerettantervben meghatározott tantárgyakból elegendő számú év végi osztályzata kell legyen a diákoknak. Ha ez nincs meg, különbözeti vizsgát kell tenniük, amely megléte után jelentkezhettek volna csak az érettségi vizsgára. Az érintett diákok ezek nélkül tettek sikeres vizsgát, amely előtt egyébként azt mondták nekik, nem kell különbözeti vizsgát tenniük kémiából vagy biológiából, amennyiben nem akarnak ezekből a tantárgyakból érettségizni. Sőt, a tizenkettedik osztályt elvégezve, a bizonyítványukban szerepel az „érettségit tehet” megjegyzés, most mégis a különbözeti vizsga hiányára hivatkozva semmisítik meg az eredményeket.
Kiszivárogtak a kisérettségi tételei Szerbiában, elhalasztották a vizsgát matematikából
Elhalasztották az úgynevezett kisérettségit matematikából Szerbiában, mert az oktatási minisztérium közlése szerint kiszivárogtak a tesztek.
Hozzáteszik, a diákok egyáltalán nem értik, miért nem a sikeres érettségi előtt derült ki, hogy valami probléma van a tanulmányi előmenetelükkel, és ha már egyszer leérettségiztek, hogyan lehet utólag érvénytelenné nyilvánítani a sikeres vizsgákat. Azt írják, az egyik érettségiző például egy hazai és egy ausztriai munkát bukott el amiatt, hogy – habár sikeresen leérettségizett idén –, nem kapta meg a bizonyítványát, sőt, úgy néz ki, hogy az egyetemi felvételijét is elbukja.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
