Három helyett tizenöt napot igazolhatnak a szülők ebben a pomázi iskolában

Két évvel ezelőtt tizenötre emelték a szülők által igazolható napok számát a pomázi Sashegyi Sándor Általános Iskolában, Gimnáziumban és Rendészeti Szakközépiskolában. A tapasztalatok jók: nem lett több a hiányzás, az igazolatlan mulasztások száma pedig csökkent.

  • Eduline

Semmilyen jogszabály nem írja elő, hogy az iskolákban tanévenként három nap távollétet igazolhatnak a szülők, az intézmények döntő többségében szokásjog alapján mégis a mai napig ragaszkodnak ehhez a számhoz – írja a Magyar Nemzet. Sokszor a családok az egyébként orvosi ellátást nem igénylő enyhe betegségek miatt is kénytelenek elmenni a gyerekorvoshoz, de a családi kirándulások igazolása miatt is orvosi igazolásokat szereznek, ha az évi három nap már „elfogyott”.

A lapnak Nagy Koppányné Farkas Annamária, a pomázi Sashegyi Sándor Általános Iskola, Gimnázium és Rendészeti Szakközépiskola intézményvezetője azt mondta, Pomázon a helyi gyermekorvos vetette fel először a problémát, az igazolások gyártása ugyanis olyan adminisztrációs terhelést okoz, hogy az utóbbi években munkája nagyobb részét az igazolások megírása tette ki, kevesebb idő maradt a tényleges gyógyításra.

Az iskolában két évvel ezelőtt háromról tanévenként tizenötre emelték a szülők által igazolható napok számát. A hiányzások és indokolatlan távollétek száma nem emelkedett meg, a többség ugyanúgy 3-4 napot használ ki, sőt kifejezetten kevesebb lett az igazolatlan mulasztás – magyarázta az intézményvezető, hozzátéve: fontos, hogy nyissanak a szülők felé, partnerként tudjanak együttműködni velük.

Három helyett tíz-tizenöt napot igazolhatnak a szülők ebben a két iskolában: nem lett több a hiányzás

Jól működik az új rendszer azokban az iskolákban, ahol a korábbi három nap helyett tíz vagy tizenöt napot igazolhatnak a szülők. Nem lett több a hiányzás.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.