Államtitkár: hamarosan vége a kerettantervek kidolgozásának is

Már célegyenesben van az új Nemzeti alaptanterv (Nat) megalkotása, és hamarosan vége a kerettantervek kidolgozásának is – mondta Bódis József oktatási államtitkár az Inforádiónak.

  • Eduline

A kerettantervek fejlesztése a napokban fejeződik be – mondta az oktatási államtitkár az Inforádiónak, hozzátéve: abban bíznak, hogy a napokban a kormány el is fogadja, utána jöhet a bevezetés előkészítése.

Az új Natról azt mondta, az első, 530 oldalas változaton rövidítettek, a dokumentum 330 oldalas, emellett bekerültek a hazafias neveléssel kapcsolatos elemek is, de az alap a kezdetektől nem változott.

Túlterheltek a diákok, ezen (is) változtatni kell a PSZ elnöke szerint

Csökkenteni kell a diákok terheit - mondta az új Nemzeti alaptantervről az Inforádiónak Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke.

Hozzátette: 2018 augusztusától két hónapon át több mint hatszáz vélemény, javaslat fogalmazódott meg, gyűjtötték a szakma észrevételeit, így áll lassan össze a végleges tanterv. Az Inforádió kérdésére, hogy reális-e a 2020-as bevezetés, azt mondta, abban bízik, hogy igen, de "természetesen ez a kormány döntésén múlik".

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.