Túlterheltek a diákok, ezen (is) változtatni kell a PSZ elnöke szerint

Csökkenteni kell a diákok terheit – mondta az új Nemzeti alaptantervről az Inforádiónak Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke.

  • Eduline

A szakszervezeti vezető az Inforádiónak azt mondta, szinte semmilyen információjuk nincs a készülő új Nemzeti alaptantervről, ami veszélyes, mert az eddigi hírek szerint 2020-tól vezetnék be.

A műsorban szó esett a készülő új Nemzeti alaptantervről is, amelyről a közoktatás legfontosabb szereplőinek szinte semmi információjuk sincs, állítja Szabó Zsuzsa.

„Komoly aggodalmaink vannak, hiszen kerettanterveket kell addig kidolgozni, tankönyveket kell kidolgozni, azokat valahogy be kellene mérni, a kollégáknak fel kellene készülni és közben nem tudunk semmit. Azt sem, hogy éppen hol tart ez a történet" – mondta a PSZ elnöke.

A köznevelésért felelős helyettes államtitkár az elmúlt héten az InfoRádióban azt mondta, az alaptantervvel kapcsolatban, hogy zajlik a munkaanyag átdolgozása a beérkezett észrevételek alapján, különféle szakértői csoportok bevonásával.

Szabó Zsuzsa hozzátette: mindenképpen szükség van a diákok terheinek csökkentésére, „azt gondolom, hogy az a stressz, ami ma éri a diákokat, annak nagyon komoly következményei lesznek”.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.