Nemzetközi összehasonlításban kevesebbet fegyelmeznek, sokat gyakoroltatnak és felkészültebbnek érzik magukat az átlagnál a magyar pedagógusok. A kiscsoportos és projektalapú feladatmegoldás ugyanakkor itthon még kevésbé jellemző - derül ki az OECD tanítási módszereket vizsgáló legújabb felméréséből, amelyet a hétfői Magyar Nemzet ismertet.
A Nemzetközi tanítás és tanulás vizsgálat az OECD, azaz a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet nagymintás nemzetközi vizsgálata, amely a tanárok pedagógiai módszereit térképezi fel. A 2018-as felmérésben 48 ország tanárai és igazgatói válaszolták meg a kérdőíveket, összesen csaknem 160 ezren. Magyarországról 3245 tanár és 182 intézményvezető vett részt a tesztben, akik az 5-8. évfolyamon dolgozó mintegy 44 ezer pedagógust, vagyis a felső tagozatos tanárokat reprezentálják.
Az eredmények rámutattak, hogy a pedagógustársadalom elöregedése az egész régióban komoly probléma. Magyarországon 47,6 év az átlagéletkor. A részletes adatokból látszik, hogy a hazai válaszadók csaknem fele az 50 feletti korosztályból került ki, miközben a 30 alattiak aránya még az öt százalékot sem érte el. Az összesített átlag egyébként 44 év, a legidősebbek pedig a "49,1 éves" észt tanárok. Ha csak a térségünket nézzük, nem állunk túl jól: a csehek, szlovákok, osztrákok, szlovének és románok korfája is kedvezőbb a miénknél.
Nem újdonság a felmérés azon megállapítása sem, hogy Magyarországon igencsak eltolódott a nemek aránya a pedagógusszakmában: a nevelőink 79 százaléka nő, ami jóval magasabb a 68 százalékos OECD-átlagnál.
Szakmai téren ugyanakkor jól teljesítenek a pedagógusaink. Felkészültségük például minden vizsgált ponton meghaladja az OECD-átlagot. Többek között tanulásszervezésben, szaktárgyi és általános pedagógiai felkészültségben, tantárgyakon átívelő képességek fejlesztésében is felülmúlják az átlagot. Legkevésbé az infokommunikációs eszközök használatát tekintve és a multikulturális vagy többnyelvű környezetben való tanítás terén érzik magukat felkészültnek a magyarok, de még ezen a két ponton is jobb a teljesítményük a nagy átlagnál - ismerteti a napilap.
„Most már szinte lasszóval sem lehet óvodapedagógust fogni" - több százan hiányoznak a rendszerből
„Most már szinte lasszóval sem lehet óvodapedagógust fogni" - mondta az Eduline-nak Verba Attiláné, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) óvodapedagógiai tagozatának elnöke. Az egész pedagóguspályát érinti az elöregedés, öt éven belül pedig, a jelenleg pályán lévő óvodapedagógusok egyharmada elmegy, és nincs utánpótlás.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
