Minisztériumi átszervezések miatt csúszott fél évet a tanodák kifizetése

A nehéz helyzetbe került tanodák helyzete végre megoldódni látszik: elindultak az állami kifizetések.

  • Eduline

Korábban mi is beszámoltunk arról, hogy az országban több tanoda a működésképtelenség szélére került, amiért az állami tanodapályázaton elnyert támogatásukat nem utalták át nekik. Úgy tűnik, most a helyzet végre javul: néhány tanodavezető jelezte az Abcúgnak, hogy elindult a kifizetés megkezdéséhez szükséges finanszírozási szerződések aláírása.

A pályázatot lebonyolító Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság ügyintézője megerősítette a Csobánkai Tanodát működtető Csodaműhely Egyesület számára, hogy a minisztériumi átszervezések miatt alakult ki a csúszás a pályázat nyerteseinek kifizetésében - írják.

A hátrányos helyzetű gyerekek iskolán kívüli fejlesztésével foglalkozó tanodák finanszírozása hivatalosan 2019 januárjától érvényes - ez egészen mostanáig tolódott.

Fantomdiákok után vettek fel állami támogatást, a pénzből luxusautókat is vettek

Nyíregyházi alapítványi iskolákat irányító, állami normatív támogatással visszaélő bűnszervezetre csapott le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) - közölte az adóhatóság észak-alföldi bűnügyi igazgatóságának sajtóreferense.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.