Nagy a baj a tanodák körül, csúszik az állami támogatás

Több - a hátrányos helyzetű gyerekek iskolán kívüli fejlesztésével foglalkozó - tanoda nem kapta még meg az éves finanszírozásának költségét, vannak, ahol már vésztartalékhoz sem tudnak nyúlni, és a helyzet egyre kilátástalanabb.

  • Eduline

A vésztartalékok elfogytak, júniustól már nem tudják fizetni a tanoda bérleti díját és rezsiköltségét, arról nem is beszélve, hogy a dolgozók már hónapok óta fizetés nélkül foglalkoznak a hátrányos helyzetű gyerekek tanításával, fejlesztésével - derült ki az Abcúg cikkéből a Csobánkai Tanoda jelenlegi helyzete.

Nem csak ebben a tanodában jártak így: több tanoda került a működésképtelenség szélére, amiért az állami tanodapályázaton elnyert támogatásukat még mindig nem utalták át nekik. A pályázat hivatalosan 2019 januárjától egy évig finanszírozná 196 tanoda működését, az Abcúg azonban több olyan régóta működő tanodáról tud, ahol június elején még egy forintot sem láttak ebből a pénzből.

Az állam egyébként tavaly novemberben vette át a hátrányos helyzetű gyerekek iskolán kívüli fejlesztésével foglalkozó szervezetek, vagyis a tanodák finanszírozását - így ez a legelső fizetés a tanodák felé. Feltételezik, hogy a jelenlegi pályázati források késését az okozza, hogy a kifizetés egybeesik szervezeti átalakításokkal (Emmi), emiatt valószínűleg csak idő kérdése, és megtörténik a kifizetés, de ez a tanodák számára egyáltalán nem mindegy, hogy mikor történik - írják.

Hozzáteszik, hogy a mostani pályázat csak egy évre biztosít finanszírozást, ezért ha a kormány a 2020-as költségvetési tervezetben már előirányzott összeget is el akarja költeni a tanodák támogatására, hamarosan az új pályázatot is ki kéne írniuk.

Kérdés, mi lesz az önerőből működő tanodák sorsa

Ugyanis az állami engedélyhez kötik a tanodák működését, amelyek a legszegényebb gyerekek iskolán kívüli felzárkóztatását végzik.

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.