Ugyanis az állami engedélyhez kötik a tanodák működését, amelyek a legszegényebb gyerekek iskolán kívüli felzárkóztatását végzik.
A tanodák még a ’90-es években részben civil, részben egyházi kezdeményezésekre indultak el tanulást, illetve felzárkózást segítő, iskolán kívüli szolgáltatásként - írja az atv.hu. Elsődleges céljuk a többségükben roma gyerekek, fiatalok korai iskolaelhagyásának a megakadályozása.
Mivel az eddigi uniós pályázati lehetőségek lezárulnak, ezért – 2018 decemberében először – január 10-ei határidővel állami pályázatot írtak ki a tanodák működésének jövő évi finanszírozására. Egyidejűleg állami engedélyhez kötik a tanodák működését, és a gyermekjóléti ellátórendszer részévé teszik azokat.
A Kormány.hu portál Fülöp Attila szociális szakállamtitkárt idézi, aki szerint az állami pályázatra jelentkező tanodáknak még tavaly tanodává kellett minősíttetniük magukat, 2019. június végéig pedig minden olyan intézménynek engedélyeztetnie kell magát, amely „tanoda jellegű szolgáltatást” végez - írja az oldal.
A korábbi pályázatok alapján mintegy 280 tanodát tartanak nyilván, s a most kiírt állami pályázatra közel két és fél milliárd forintot különítettek el a költségvetésben. Ebből – az Emmi számításai szerint – a gyerekszám függvényében közel 200 tanoda költségeinek oroszlánrészét tudják majd fedezni, egyenként 12-15 millió forinttal.
A tanodák továbbra is civil vagy egyházi fenntartásban fognak működni. Néhány nagyobb, jellemzően önfenntartó civilszervezet, köztük az Igazgyöngy Alapítvány sem pályázik az állami támogatásra, noha hét éve működtet Toldon sikeres tanodát.
„Az állami pályázati kiírásban szakmai, pedagógiai szempontból semmi kivetnivaló nincsen. Az is lehet, hogy a pályázatok szakmai alapon lesznek elbírálva, és a jól működő tanodák munkáját fogják támogatni. De az vitatott kérdés, hogy ez önmagában mennyire szolgálja majd az integrációt, hiszen épp az volna cél, hogy a tanodák produktív módszerei betagozódjanak az iskolai oktatás rendszerébe” – szögezte le Lencse Máté, a toldi tanoda szakmai vezetője. Hozzátette: 200 állami finanszírozású tanoda átlag 30 fős csoportokkal számolva 6000 gyereket ér el, márpedig a hátrányos helyzetű gyerekek száma több százezres nagyságrendű Magyarországon, tehát ez az intézkedés semmiképp sem tekinthető az iskolai leszakadás rendszerszintű megoldásának.
Szomorú adatok: a roma fiatalok kétharmada korai iskolaelhagyó
A 18-24 éves roma fiatalok kétharmada korai iskolaelhagyó volt tavaly, vagyis legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezett - írja a G7 a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
