Reagáltak a tankönyvesek: 625 magánkiadós cím került le a tankönyvjegyzékről

Nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal a 2019/2020-as tanév tankönyvjegyzékét, 2020-21-es tanévtől pedig minden diák ingyenesen juthat hozzá a tankönyvekhez a köznevelésben és a szakképzésben - mondta az oktatási államtitkár.

  • Eduline

Itt találjátok a listát, amelyen összesen 2754 kiadvány szerepel. Itt pedig kiadóra, címre és szerzőre szűkítve is kereshettek a listában.

A 2754 könyvből összesen 2042 közismereti tankönyv, 536 szakképzésben használható kiadvány és 176 olyan tankönyv, amelyet a hitoktatásban használhatnak a pedagógusok.

Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke arról beszélt, hogy a tankönyvjegyzékben idén egyetlen területen volt változás: a jegyzék lezárásának időpontja február 15-ére került át. Ez alól a sajátos nevelési igényű tanulók kiadványai és a nemzetiségi tankönyvek jelentenek kivételt, ott június a határidő - jelezte.

Az OH elnöke visszautasította, hogy a kínálat nagymértékben szűkült volna. Elmondta: csaknem 3000 cím szerepel a jegyzéken, és ezek mintegy fele nem állami kiadású.

Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) reagált a kialakult helyzetre: "Sajnálattal tapasztaljuk a valós tények ilyen mértékű ferdítését (használhattunk volna ennél erősebb kifejezést is)."

Szerintük a tények ugyanis mást mutatnak: Az előző tanévi 3350 cím helyett idén pontosan 2754 cím szerepel a jegyzéken, melyből csak 840 a magánkiadós kiadvány (azaz mindösszesen 30,5%)! Az idei tanévben még 993 magánkiadós közismereti kiadványból választhattak az iskolák, a következő tanévre ez a választék a hivatalos jegyzéken 368 alapvető tankönyvre szűkült, tehát 625 magánkiadós cím került le a jegyzékről - írják.

Hozzáteszik: nehéz lenne ma olyan pedagógust (szülőt) találni, aki helyeselné azt, hogy a megrendelhető tankönyvek jegyzékén alapvető közismereti tárgyakból (a magyar nyelv és irodalomtól a matematikán át a történelemig és tovább) csak elvétve találkozunk azokkal a magánkiadós tankönyvekkel, amelyekből még az idén szívesen tanítottak kollégáink.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Itt vannak a következő tanév tankönyvei, megvan a tankönyvjegyzék

Nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal a 2019/2020-as tanév tankönyvjegyzékét.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.