Így küzdenek a magánkiadók: továbbra is elérhetőek a tankönyvjegyzékből eltávolított köteteik

Továbbra is elérhetőek a hivatalos tankönyvjegyzékből kivett könyvek is.

  • Eduline

Valamennyi iskolába elküldte alternatív tankönyvjegyzékét a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ); a 2019/2020-as tanévre szóló hivatalos jegyzékről ugyanis több mint 800 népszerű magánkiadós tankönyv hiányozni fog, mert az Oktatási Hivatal nem hosszabbította meg engedélyüket – annak ellenére sem, hogy azok megfelelnek a jelenleg hatályos Nemzeti alaptantervnek és a kerettanterveknek - írja a Népszava.

Az intézkedések ellen szülői, tanári és diákszervezetek is tiltakoznak, nemrég az Emberi Jogok Európai Bírósága is kimondta: a magyar tankönyvpiac monopolizációja jogellenes, az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközik.

A bírósági döntés ellenére a kormány ragaszkodik a tankönyvellátás átszabott rendszeréhez

A kormány továbbra is kitart a tankönyvellátás megújult rendszere mellett, mivel a tankönyvek iskolákba, tanulókhoz való eljuttatása átláthatóbb, biztonságosabb, kiszámíthatóbb és ellenőrzöttebb lett - hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) közleményében.

A szülőknek és a pedagógusoknak is joguk van ahhoz, hogy az általuk legjobbnak ítélt tankönyvet válasszák a diákok számára, ezt semmilyen jogszabály nem tiltja – nyilatkozta a lapnak a TANOSZ alelnöke. Romankovics András szerint a másodlagos tankönyvrendelés eddig is működött, igaz, eddig nem mutatkozott rá akkora szükség, mint most.

A legújabb állami tankönyvek a szülők tetszését sem nyerték el. A Szülői Hang Közösség felmérése szerint azokat mintegy 80 százalékuk elutasítja.

Országszerte eddig valamivel több mint száz ilyen szülői közösség állt össze – mondta Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója. Arra a kérdésünkre, ez nemcsak a jobb anyagi helyzetű szülők gyerekeit segíti-e, úgy válaszolt: mivel nem egész könyvcsomagokat szükséges rendelni, a költségek diákonként mindössze 1-2 ezer forintra rúgnának. Csoportos rendelés esetén a kiadók 10-20 százalékos kedvezményt is tudnak adni és az iskolai alapítvány is beszállhat a költségekbe.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.