Tényleg jönnek a technikumok, újra átalakítják a szakgimnáziumi képzést

Tényleg jöhetnek a technikumok: a régi-új iskolatípusról Orbán Viktor is beszélt a XII. Szakma Sztár Fesztivál megnyitóján.

  • Eduline

A miniszterelnök többek között arról beszélt, hogy Magyarországon a fiatalok versenyképes szakmát kaphatnak. Szólt a technikumi rendszer visszatéréséről, amely megnyithatja az egyetemek kapuit a fiatalok előtt, ha a szakma megszerzése után még akarnak tanulni.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a szakgimnáziumok 4+1 éves képzését alakítaná át ötéves képzéssé, az iskolatípus nevét pedig technikumra változtatná – írta március elején a hvg.hu.

Az Index pedig arról számolt be, hogy az eredményes technikus szakmai vizsgát követően a diákok hagyományos felvételi nélkül, a szakmai vizsgájuk eredménye alapján tanulhatnak tovább a szakirányú felsőoktatásban.

Megint átneveznék az egykori szakközépiskolákat

Nem új az ötlet, hogy a szakgimnáziumban végzett diákok könnyített feltételekkel kerülhessenek a felsőoktatásba.

Az ötéves, érettségit is adó technikusi képzés második felében az elképzelések szerint a diákok már vállalatoknál szereznének gyakorlatot, és jövedelemhez is jutnának munkaszerződéssel. A negyedik év végén négy tárgyból érettségiznének, az ötödik év végén pedig szakmai vizsgát kellene tenni, ez lenne az ötödik érettségi tárgyuk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.