Tényleg jönnek a technikumok, újra átalakítják a szakgimnáziumi képzést

Tényleg jöhetnek a technikumok: a régi-új iskolatípusról Orbán Viktor is beszélt a XII. Szakma Sztár Fesztivál megnyitóján.

  • Eduline

A miniszterelnök többek között arról beszélt, hogy Magyarországon a fiatalok versenyképes szakmát kaphatnak. Szólt a technikumi rendszer visszatéréséről, amely megnyithatja az egyetemek kapuit a fiatalok előtt, ha a szakma megszerzése után még akarnak tanulni.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a szakgimnáziumok 4+1 éves képzését alakítaná át ötéves képzéssé, az iskolatípus nevét pedig technikumra változtatná – írta március elején a hvg.hu.

Az Index pedig arról számolt be, hogy az eredményes technikus szakmai vizsgát követően a diákok hagyományos felvételi nélkül, a szakmai vizsgájuk eredménye alapján tanulhatnak tovább a szakirányú felsőoktatásban.

Megint átneveznék az egykori szakközépiskolákat

Nem új az ötlet, hogy a szakgimnáziumban végzett diákok könnyített feltételekkel kerülhessenek a felsőoktatásba.

Az ötéves, érettségit is adó technikusi képzés második felében az elképzelések szerint a diákok már vállalatoknál szereznének gyakorlatot, és jövedelemhez is jutnának munkaszerződéssel. A negyedik év végén négy tárgyból érettségiznének, az ötödik év végén pedig szakmai vizsgát kellene tenni, ez lenne az ötödik érettségi tárgyuk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.