Nem új az ötlet, hogy a szakgimnáziumban végzett diákok könnyített feltételekkel kerülhessenek a felsőoktatásba.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a szakgimnáziumok 4+1 éves képzését ötéves képzéssé alakítaná át, és az iskolatípus nevét technikumra változtatná. Az ITM szerint az új név kedvezőbb hívószó lehet a szülők és a diákok számára, mivel már a végzettséget is magában hordozza - írja a hvg.hu.
A technikumi képzés első két évében ágazati ismereteket sajátíthatnak el a tanulók, ezt követően pedig duális képzésben vesznek majd részt – ez azt jelenti, hogy a diákok a cégeknél vagy azok együttműködésével tanulhatnak szakmát. A munkaszerződéseknek köszönhetően a diákok pénzt is kereshetnek.
A tervek szerint a diákok a négy kötelező érettségi tárgyból már 12. évvégén leérettségiznének, viszont választható tárgyból nem kell majd vizsgázniuk. Ehelyett a 13. év végén szakmai vizsgát tesznek. A jó eredménnyel végzett diákok számára lehetőséget biztosítanának arra, hogy azonos ágazaton belül vizsga nélkül tudjanak továbbtanulni a felsőoktatási intézményekben.
Az elképzeléssel kapcsolatban azonban több kérdés is megfogalmazódik. Egyrészt nem derül ki a leírásból, hogy pontosan mit is jelent a jó eredmény. Másrészt az sem tiszta, hogy minden azonos ágazatú felsőoktatási intézménybe be lehet-e majd kerülni, vagy csak a duális képzéseket kínálókba. Illetve az is kérdés, hogy a technikumot végzők számára is kötelező lesz-e 2020-tól a középfokú nyelvvizsga a felsőoktatásba való jelentkezéshez.
Az alapötlet amúgy nem új: Palkovics László felsőoktatási államtitkárként a Fokozatváltás a felsőoktatásban című koncepció alapján 2014-ben beszélt arról, hogy a szakmunkások többéves munkaviszony után érettségi nélkül mehetnének egyetemre, hogy a szakmájukban továbbképezzék magukat. Korlátozott lehetőségeket képzelt el, az üzemmérnöki, üzemgazdászi képzést hozta fel példaként. Ebből aztán nem lett semmi, a mostani tervek nem ennyire meredekek. Érettségi kell, csak nem olyan.
Nem lesz tétje az érettséginek a szakgimnáziumokban, ha ez a terv megvalósul
Az érettségi vizsgának semmilyen tétje nem lenne a technikumot végzők számára, ha megvalósulna a kormány javaslata, amely szerint a szakmai vizsga eredményétől függne a továbbtanulás lehetősége - mondta Radó Péter oktatáskutató az ATV-nek.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
