Három nap hiányzást igazolhatnak a szülők az iskolákban: a rendszer azonban csalásra kényszerítheti a családokat és a gyermekorvosokat.
A házi gyermekorvosokat tömörítő szervezet évek óta küzd azért, hogy a jogalkotó ne hárítsa át a felelősséget az orvosokra olyan esetekben, amikor nem kezelésről, hanem vagy családi programokról, esetleg orvosi beavatkozást nem igénylő, könnyű lefolyású betegségekről van szó - írja az Index.
Márpedig a szülő az orvost kéri, mert márciusig a szülő éves igazolási lehetőségei elfogytak, így a gyerek csak akkor maradhat otthon tanulni, ha erre orvosi igazolásos „alibit” szerez. Az orvos viszont semmiféle okirat-hamisítási ügybe nem keveredhet bele. Éppen az ilyen esetek miatt a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesülete évek óta küzd azért, hogy szülessen országos szabályozás, amely a mostani gyakorlat szerinti 3 napot mondjuk 15 szülő által igazolható napra emeli. Ugyanis a házi gyermekorvosok 95 százaléka úgy gondolja, hogy enyhe betegség esetén a szülő is alkalmas at otthoni kezelésre.
Szülői igazolások: két iskolában már változtattak a szabályokon
Vannak olyan oktatási intézmények, amelyek már változtattak a szabályozásukon, egy pomázi és egy tiszaújvárosi iskolában félévente öt nap hiányzást igazolhat a szülő - mondta a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) elnöke.
Az Index azt is meg akarta tudni, mit terveznek megváltoztatni az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, miután hosszú éveken át sokszor megismételték: nem nyúlnak a rendszerhez, a házirendek az iskolák felelősségi körében maradnak.
Az Emmi sajtóosztálya annyit válaszolt: a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendelet szerint a beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. „Azt, hogy a gyermek, a tanuló ismét egészséges, és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia” - írták, felidézve azt is, számtalanszor egyértelművé tették a nyilvánosságnak: az iskolák házirendjének rendszerét, az intézmények autonómiáját ebben a kérdésben jónak látják, „a minisztérium részéről tehát nem merül fel új szabályozás szükséglete”.
Ugyanakkor azt is hozzátették: „az iskola minden diákjának és nevelőjének az az érdeke, hogy a gyermekek egészségesen járjanak iskolába. Az iskolai igazolások orvosi kiadásával kapcsolatban jelenleg egyeztetések folynak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
