Általános iskolai alapvizsga bevezetését javasolja a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amelynek 330 pontos versenyképességi programjának oktatási részében az is szerepel, hogy a nyolcadik évfolyam végi vizsga a középiskolai felvételit is kiválthatná. Az MNB ugyanakkor azt is jónak tartaná, ha a középiskolai felvételin a matematikán kívül legalább egy természettudományos tárgy vagy az informatika kötelező lenne.
Érdemes lenne bevezetni a nyolcadik évfolyam végén egy, az addigi tanulmányokat lezáró, elsősorban az elsajátított készségeket és a tanultak gyakorlati alkalmazását mérő alapvizsgát – többek között ezt javasolja 330 pontos versenyképességi programjában a Magyar Nemzeti Bank. A dokumentum összeállítói szerint egy ilyen alapvizsga bevezetése – a lengyel tapasztalatok alapján – hozzájárulna ahhoz, hogy javuljanak a 15 éves diákok PISA-tesztjeinek eredményei, „illetve hogy a diákok már a jelenleginél hamarabb szembesüljenek valós vizsgakörülményekkel”.
A javaslat arra is kitér, az általános iskolai alapvizsga kiválthatná a középiskolai felvételit is. Ha ez a javaslat megvalósulna, az egyben a középiskolai felvételi kötelezővé tételét is jelentené (a jelenlegi szabályozás szerint a szakközépiskolákban nem tartanak felvételi vizsgát, de a szakgimnáziumok és a gimnáziumok is dönthetnek úgy, hogy csak az általános iskolai jegyeket veszik figyelembe a jelentkezők rangsorolásakor) . Ez az ötlet nem először kerül elő, Palkovics László még oktatási államtitkárként, 2017-ben beszélt arról, hogy felmenő rendszerben kötelezővé tennék a középiskolai felvételit, akkor 2019-es bevezetésről volt szó, ez azonban eddig nem valósult meg.
Kötelező természettudományos tárgy a felvételin?
A Magyar Nemzeti Banknak nem ez az egyetlen javaslata, amely a középiskolai felvételit érintené, azt is írják: a közoktatásban törekedni kellene arra, hogy a diákok megszeressék a természettudományos tárgyakat, így nyitottabbá váljanak az ilyen irányú továbbtanulásra. Éppen ezért a középiskolai felvételin érdemes lenne a matematikán kívül legalább az informatikát vagy egy természettudományos tárgyat is kötelezővé tenni. Célszerűnek tartanák azt is, ha a középiskolai felvételi vizsgákat már számítógép segítségével írnák meg a diákok, úgy látják, ez egyszerűsítené a vizsgáztatás folyamatát is.
Az MNB egy másik ponton is belenyúlna a felvételi folyamatába. „A mélyebb szintű (szaknyelvi) tudás elsajátításának érdekében javasoljuk, hogy minden közoktatási intézménynek legyen lehetősége arra, hogy egyes tantárgyakat idegen nyelven oktasson. Az ilyen típusú tárgyak indítását célszerű lenne engedélyhez kötni, ugyanakkor érdemes lenne extra finanszírozást is biztosítani az ezen a területen aktív intézmények számára. Egy ilyen rendszer kialakításának ugyanakkor feltétele az is, hogy legyen lehetőség az egyes tantárgyakból több nyelven is felvételizni a középiskolákba” – írják.
Megreformálnák a középiskolai oktatást
Az MNB felülvizsgálná a középiskolai – főleg a gimnáziumi – kötelező tananyagot és a fakultációk szerepét. Úgy látják, célszerű lenne növelni a fakultációk szerepét, akár már a 9. évfolyamban alap- és emelt szintű csoportokat kialakítani az egyes osztályokon belül, „azok számára ugyanis, akik egy témakörrel egy középiskolai tantárgyon kívül nem kívánnak foglalkozni, nem célszerű a jelenlegi elméleti alapokon nyugvó tananyag oktatása. Számukra egy sokkal gyakorlatorientáltabb, a téma mindennapi alkalmazási területeire fókuszáló, csak a szükséges alaptudást biztosító oktatás is elégséges. Ezzel szemben azon diákok számára, akik az adott témakörrel szeretnének részletesebben is foglalkozni, szükséges az elméleti megalapozottság, amely ma is jellemzi a tantárgyak egy jelentős részét. E két irány szétválasztása javíthatja az oktatás hatékonyságát (mindenki azt a szintű tudást kapja, amire szüksége van), illetve lehetőséget biztosít a mélyebb tudás megszerzéséhez” - írják.
Hozzáteszik: javasolják a középszintű oktatás minden formájában egy olyan közismereti tantárgy bevezetését, amely - akár több év alatt - kiterjedne legalább az alapvető gazdasági, pénzügyi, társadalmi, jogi és pszichológiai ismeretekre.
Elképzelhető, hogy önálló tantárgy lesz az iskolák 7-10. évfolyamán a pénzügyi ismeretek – ez áll a pénzügyi tudatosság fejlesztését célzó stratégiában, amelyet hétfőn tett közzé a Nemzetgazdasági Minisztérium a kormány.hu-n.
A természettudományos tárgyak oktatásába is több színt csempésznének. „Javasoljuk, hogy e tantárgyak oktatásának elején igyekezzenek a tanárok gyakorlati példák és kísérletek segítségével felkelteni a diákok érdeklődését (ebben kifejezetten erős az Egyesült Államok oktatási rendszere), és az elméleti kérdések kapjanak kisebb hangsúlyt ebben az időszakban. Javasoljuk továbbá utazó kísérleti helyszínek kialakítását, amelyek segítségével költséghatékonyan lehet a diákok szélesebb tömegének bemutatni a természettudományos érdekességeket” – sorolják a további javaslatokat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
