A kezdeményezés ismertetője szerint míg több mint 70 millió európai él fogyatékossággal, és 15 millió gyerek sajátos nevelési igényű, sokan közülük túl nagy akadályokkal szembesülnek a minőségi oktatáshoz való joguk gyakorlása során. A szervezők ezért arra kérik az Európai Bizottságot, hogy készítsen jogszabálytervezetet a befogadó oktatás közös uniós keretéről, amely biztosítja, hogy a korai beavatkozás körében nyújtott szolgáltatások, az oktatás és az oktatásból a munkába való átmenetet terén egyetlen gyermek se maradjon le.
Az uniós alapszerződés értelmében az Európai Unió jogi lépéseket tehet a fogyatékosságon alapuló megkülönböztetés ellen, valamint támogathatja az oktatási és szakképzési rendszerek terén a tagállamok által tett erőfeszítéseket. Az Európai Bizottság ezért jogi szempontból elfogadhatónak ítélte meg a kezdeményezést, és a nyilvántartásba vétele mellett döntött. A bizottság ebben a szakaszban nem vizsgálta a javaslat tartalmát.
A kezdeményezés március 4-i nyilvántartásba vételét követően egyéves időszak áll a szervezők rendelkezésére a támogató aláírások összegyűjtésére. Amennyiben a kezdeményezés egy éven belül egymillió támogató nyilatkozatot kap legalább hét tagállamból, a bizottság három hónapon belül megvizsgálja azt, és reagál rá. Az uniós bizottság eldöntheti, hogy helyt ad-e a kérelemnek vagy elutasítja azt, de döntését mindkét esetben indokolnia kell.
Az európai polgári kezdeményezés nem eshet a bizottság azon hatáskörén kívül, hogy uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be, nem lehet nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű, és nem lehet ellentétes az unió értékeivel.
Több mint 3200-zal 91,5 ezerre nőtt a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma a 2018 szeptemberében kezdődött tanévben - írta a Világgazdaság csütörtökön a szaktárca adatai alapján.
