Komoly stresszt okoz a középiskolai felvételi, de nincs más eszköz?

Nem szerencsés ilyen fiatal korban kitenni a diákokat ilyen stresszhelyzetnek – mondta a középiskolai felvételiről a köznevelési helyettes államtitkár, aki szerint ugyanakkor a túljelentkezések miatt az iskoláknak muszáj szelektálniuk.

  • Eduline

„Sosem szerencsés ilyen fiatal korban kitenni a tanulókat ilyen stresszhelyzetnek, de kényszerhelyzetben vannak az intézmények, hiszen ha több a jelentkező, mint ahány fővel az osztályokat elindítják, akkor muszáj szelektálniuk, és ez nem történhet máshogy, mint valamilyen szakmai-tanulmányi teljesítmény alapján” – mondta a középiskolai felvételi rendszeréről Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár az Inforádiónak.

Hozzátette: jól bevált metódus, hogy legalább az írásbeli matematikából, magyarból központi rendszerben történik. „Nagyon eltérő a mezőny, és azért azt is látni kell, hogy a 9. osztályra jelentkezők esetén egészen más feladata van a szűrésnek, mint a csaknem tízezer hatosztályosba és a hatezer nyolcosztályosba jelentkező esetén. Ez a hatezer fő a saját évfolyamának jó eséllyel a krémje, és ennek megfelelően viszonylag nehéz feladatlapokat is kell készíteni. Itt nem az a cél, mint, mondjuk, az érettséginél, hogy lehetőleg mindenki hozzon száz százalékot” – fogalmazott, hozzátéve: értelmetlen lenne az a felvételi eljárás, ahol egy nagyon könnyű feladatlapot mindenki sikeresen kitölt.

A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy a diákoknak nagyjából a negyven százaléka jár gimnáziumba, a további kapacitásbővítést „a tárca megfogta”, „de olyan mértékű visszafejlesztés vagy kapacitáscsökkentés, amely direkt és tudatosan nehezítette volna a gimnáziumba való bekerülést, nem történt az elmúlt években”.

"A stressz gátolja a logikus gondolkodást, ez egy ördögi kör" - ilyen volt a középiskolai felvételi

Ez „egy gyorsasági verseny”, a hatodikosok idei feladatsorát például még egy igen jó képességű diák sem tudta megoldani negyvenöt perc alatt – mondja a szombati középiskolai felvételiről a Magyartanárok Egyesületének elnöke. Feszített tempóban kellett dolgozniuk azoknak az általános iskolásoknak is, akik matematikából szerettek volna jó eredményt elérni, a nyolcadikosoknak majdnem negyven kérdésre kellett válaszolniuk, ráadásul három – több időt igénylő – szöveges feladatot is kaptak. Több mint hetvenezer 10-14 éves diák ezen a hétvégén szembesült azzal: stresszhelyzetben nehéz jól teljesíteni.

 

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.