„Az 1959-ben született, a fejlődést mindig követő kiadvány jó erőben, egészségben, a jövőt tekintve komoly tervekkel tele hagyott itt minket. Halálát külső behatás, erőszak okozta. Először rendeleti úton kitiltották az érettségiről, majd törvénybe foglalták, hogy származása miatt nem kerülhet többet fel a tankönyvjegyzékre, így az iskolák számára elérhetősége a jövőben minimálisra csökken” – fogalmaz a Történelemtanárok Egyletének oldalán megjelent írásában, kitérve arra: „érthetetlen ez a tankönyvjegyzéki numerus clausus, hiszen akik az atlasz betiltásán fáradoztak, szinte mind ebből tanultak középiskolai tanulmányaik idején, és ez a kiadvány segítette őket szakemberré válásuk során is”.
Hidas Gábor szerint elkeserítő, hogy az a kiadvány, „amelyik folyamatosan fejlődve túlélte az elmúlt évtizedek valamennyi változását, válságát, áldozatul esik egy olyan szűklátókörű oktatáspolitikának, amelyik verbálisan ugyan értékek megőrzéséről szól, de valójában szemétbe hajítja több évtized felhalmozott tudását, tapasztalatát, és semmibe veszi az iskolák elemi igényeit”.
Kitér arra, hogy a tankönyvkiadásról szóló 2012-es törvény kimondja, hogy atlaszból kettőnél több is szerepelhet a tankönyvjegyzéken. Ugyanakkor indirekt módon a törvény kizárja a magánkiadók jelentős részét a tankönyvkiadásból. „Miért? Tán a törvényalkotók aggódnak, hogy a tankönyvrendelés nem szándékuknak megfelelően alakul?” – teszi fel a kérdést.
„Keressük meg a gyerekeink tanárait, kérdezzük meg őket, melyik könyvet használnák legszívesebben, fogjunk össze szülőtársainkkal, és vegyük meg a választott könyveket magunk" - erre biztatja a szülőket a Szülői Hang Közösség.
A térképész szerint nevetséges a magánkiadók magas áraival indokolni a kizárást, a 27 százalékos ÁFA-t, ugyanis "a magyar állam kényszerítette", és a terjesztői árrés is magasabb a központosítás óta, az újgenerációs atlasz ára piaci körülmények között a nyomdaköltséget sem fedezné.
"A tankönyvkiadásban és korábban a forgalmazásban résztvevő cégek többsége kis- vagy középvállalat volt, közöttük számos néhány fős családi vállalkozással, amelyek a szakma szeretetén kívül egzisztenciájukat építették már kényszerűen megszűnt, vagy jelenleg haldokló cégükre. Bár idén 65 éves kiadónk nem családi vállalkozás, az elmúlt 15 év kormányzati politikája következtében 130 főről egy családi vállalkozás méretére zsugorodott, és egy raktárszerű, 75 nm-es irodából küzd a megmaradásért” – teszi hozzá.
A teljes bejegyzést itt olvashatjátok el.
Már több mint 5700-an írták alá azt a petíciót, amelyet a nyár elején indítottak végzős középiskolások: azt szeretnék elérni, hogy a 2019-es érettségin is használhassák a kronológiát tartalmazó atlaszokat. Pedig az Oktatási Hivatal már közölte: mindössze háromféle, kronológia nélküli atlasz közül választhatnak majd.
