Félévi iskolai értesítő: fontos vagy nincs jelentősége?

Miről szól a félévi értesítő? Mi a célja? Mit kell vele kezdeni a gyerekeknek és a szülőknek? Fontos okmány ez, vagy nincs jelentősége? – tették fel a kérdést a Neveljünk együtt! Facebook-oldalon.

  • Eduline

„A félévi értesítő se többről, se kevesebbről nem szól, mint arról, hogy az adott évfolyamból eltelt 5 hónap alatt meddig jutott el, hol tart a kis- vagy nagydiák. Egy kis szusszanás, egy kis vissza- és áttekintés: mi sikerült úgy, ahogy azt elképzelte, mi nem sikerült. Egy kisebb határkő, ahol megállunk és számot vetünk” – írják a Facebook-oldalon.

Kiemelik: nagyon jó, ha a család "eseménynek" tekinti a félévi értesítőt, az pedig nagyon rossz, ha nem jut eszébe a felnőtteknek, sőt még a gyerekeknek sem, hogy "ma történt valami, ma kaptam egy komolyabb értékelést az iskolai dolgaimról".

„Le kéne ülni azzal a gyerekkel/gyerekekkel, és szépen megbeszélgetni a dolgait (…) Érdemes egyszerű, könnyen végrehajtható célokat kitűzni. A közepesből ne akarjunk hip-hop kitűnőt varázsolni év végére. Nem fog sikerülni, csak a gyermek kudarcélménye növekszik. Nézzük végig - együtt a gyerekkel - miből szeretne és - saját belátása alapján - miből tudna javítani. Nem sokból és nem sokat. A siker, az eredmény ott legyen a megvalósíthatóságban” – írják, hozzátéve: fel kell tenni a kérdés, szükséges-e valamelyik tárgyból segítség? Korrepetálás? Magántanár? Nagyobb testvér? Ezen a félévi beszélgetésen ezt is érdemes megtervezni.

Felhívják a szülők figyelmét arra is: a kiabálás nem jó reakció, ha a diák sokat rontott, bajok vannak a magatartásával, szorgalmával, „egyszerűen ezt is meg lehet és meg is kell beszélni. A gyerek - meg fognak lepődni - pontosan tudni fogja, hogy mit csinált rosszul. És megint csak a segítő kezet kéretik odanyújtani”. A teljes bejegyzést a Neveljünk együtt Facebook-oldalon olvashatjátok el.

Félévkor nem lehet megbukni, nem bizonyítványt, csak értesítőt kapnak a diákok

A félévi valójában nem bizonyítvány, csupán értesítő - oszlatta el a tévhiteket Jocó bácsi, vagyis Balatoni József történelemtanár.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.