Ezt a magyar költeményt mindenki fejből tudja: öt érdekesség a Himnuszról

196 éve ezen a napon tisztázta le a Himnusz kéziratát Kölcsey Ferenc – ezért minden évben január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját. De mi az, amit kevesebben tudnak a – túlzás nélkül – legismertebb magyar költeményről?

  • Tóth Alexandra

1. Eredetileg gyorsabb

A Himnusz előadásának tempóját az 1920-as években, Trianon és a világháborús vereség után „lelassították” – igaz, a harmincas-negyvenes évek híradófelvételein ismét gyorsabb, indulószerű változatban játszották. 2013-ban a Himnusz tempóját gyorsabbra vették, de ez még így is elmarad a korábbitól – olvasható a Himnusz Wikipedia-oldalán.

2. Fordítások

A Himnuszt számos idegen nyelvre lefordították már. Az angol és a német mellett többek között arab, héber, francia, kínai, olasz, spanyol és japán verziója is van.

3. Le akarták cserélni

Egy anekdota szerint Rákosi Mátyás megbízta Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt egy új, „szocialista” himnusz megalkotásával. Kodály Zoltán válasza erre állítólag annyi volt: „Minek új? Jó nekünk a régi himnusz.” Ezzel a téma lekerült a napirendről, és nem sikerült véghezvinni a tervet.

4. Himnusz-szobor is van

2006-ban avatták fel Budakeszin a Himnusz szobrát. Az emlékművön a kör sugarai mentén a vers sorai olvashatók, középen pedig egy bronzból készült Isten-alak látható. Ünnepnapokon az emlékmű hét ívből álló szerkezetében hétszer három bronzharang szólaltatja meg Erkel Ferenc művét.

5. Hogyan is kell énekelni?

Megnehezíti a Himnusz éneklését, hogy míg a páratlan sorok hét, a páros sorok hat szótagból állnak (pl. „Bal sors akit régen tép, / Hozz rá víg esztendőt”), de a sorhoz tartozó dallam hét hangot tartalmaz. Ezt a zenében úgy hidalják át, hogy a „hozz” szót hajlítják („ho-ozz rá víg esztendőt”). Ez a változat szerepel Erkel eredeti kéziratában és a Dohnányi-féle partitúrában is. Érdekesség azonban, hogy 1939-ben Hóman Bálint (vallás- és közoktatásügyi miniszter) a könnyebb énekelhetőség kedvéért úgy rendelkezett, hogy az eredeti szöveg helyett a „hozz reá víg esztendőt” éneklendő. Ez a téves verzió globálisan elterjedt, és csak a 2000-es évek elején sikerült ismét az eredeti változatban közismertté tenni.

Három meglepő dolog, amit biztosan nem tudtatok a legnagyobb magyar költőkről

Ki volt Radnóti Miklós első szerelme? Hogyan nem lett Petőfi Sándorné Prielle Kornéliából? Miért nem tetszett Babits Mihálynak Csinszka? Amit irodalomórán nem tanítanak.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.