Ezt a magyar költeményt mindenki fejből tudja: öt érdekesség a Himnuszról

196 éve ezen a napon tisztázta le a Himnusz kéziratát Kölcsey Ferenc – ezért minden évben január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját. De mi az, amit kevesebben tudnak a – túlzás nélkül – legismertebb magyar költeményről?

  • Tóth Alexandra

1. Eredetileg gyorsabb

A Himnusz előadásának tempóját az 1920-as években, Trianon és a világháborús vereség után „lelassították” – igaz, a harmincas-negyvenes évek híradófelvételein ismét gyorsabb, indulószerű változatban játszották. 2013-ban a Himnusz tempóját gyorsabbra vették, de ez még így is elmarad a korábbitól – olvasható a Himnusz Wikipedia-oldalán.

2. Fordítások

A Himnuszt számos idegen nyelvre lefordították már. Az angol és a német mellett többek között arab, héber, francia, kínai, olasz, spanyol és japán verziója is van.

3. Le akarták cserélni

Egy anekdota szerint Rákosi Mátyás megbízta Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt egy új, „szocialista” himnusz megalkotásával. Kodály Zoltán válasza erre állítólag annyi volt: „Minek új? Jó nekünk a régi himnusz.” Ezzel a téma lekerült a napirendről, és nem sikerült véghezvinni a tervet.

4. Himnusz-szobor is van

2006-ban avatták fel Budakeszin a Himnusz szobrát. Az emlékművön a kör sugarai mentén a vers sorai olvashatók, középen pedig egy bronzból készült Isten-alak látható. Ünnepnapokon az emlékmű hét ívből álló szerkezetében hétszer három bronzharang szólaltatja meg Erkel Ferenc művét.

5. Hogyan is kell énekelni?

Megnehezíti a Himnusz éneklését, hogy míg a páratlan sorok hét, a páros sorok hat szótagból állnak (pl. „Bal sors akit régen tép, / Hozz rá víg esztendőt”), de a sorhoz tartozó dallam hét hangot tartalmaz. Ezt a zenében úgy hidalják át, hogy a „hozz” szót hajlítják („ho-ozz rá víg esztendőt”). Ez a változat szerepel Erkel eredeti kéziratában és a Dohnányi-féle partitúrában is. Érdekesség azonban, hogy 1939-ben Hóman Bálint (vallás- és közoktatásügyi miniszter) a könnyebb énekelhetőség kedvéért úgy rendelkezett, hogy az eredeti szöveg helyett a „hozz reá víg esztendőt” éneklendő. Ez a téves verzió globálisan elterjedt, és csak a 2000-es évek elején sikerült ismét az eredeti változatban közismertté tenni.

Három meglepő dolog, amit biztosan nem tudtatok a legnagyobb magyar költőkről

Ki volt Radnóti Miklós első szerelme? Hogyan nem lett Petőfi Sándorné Prielle Kornéliából? Miért nem tetszett Babits Mihálynak Csinszka? Amit irodalomórán nem tanítanak.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.