196 éve ezen a napon tisztázta le a Himnusz kéziratát Kölcsey Ferenc – ezért minden évben január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját. De mi az, amit kevesebben tudnak a – túlzás nélkül – legismertebb magyar költeményről?
1. Eredetileg gyorsabb
A Himnusz előadásának tempóját az 1920-as években, Trianon és a világháborús vereség után „lelassították” – igaz, a harmincas-negyvenes évek híradófelvételein ismét gyorsabb, indulószerű változatban játszották. 2013-ban a Himnusz tempóját gyorsabbra vették, de ez még így is elmarad a korábbitól – olvasható a Himnusz Wikipedia-oldalán.
2. Fordítások
A Himnuszt számos idegen nyelvre lefordították már. Az angol és a német mellett többek között arab, héber, francia, kínai, olasz, spanyol és japán verziója is van.
3. Le akarták cserélni
Egy anekdota szerint Rákosi Mátyás megbízta Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt egy új, „szocialista” himnusz megalkotásával. Kodály Zoltán válasza erre állítólag annyi volt: „Minek új? Jó nekünk a régi himnusz.” Ezzel a téma lekerült a napirendről, és nem sikerült véghezvinni a tervet.
4. Himnusz-szobor is van
2006-ban avatták fel Budakeszin a Himnusz szobrát. Az emlékművön a kör sugarai mentén a vers sorai olvashatók, középen pedig egy bronzból készült Isten-alak látható. Ünnepnapokon az emlékmű hét ívből álló szerkezetében hétszer három bronzharang szólaltatja meg Erkel Ferenc művét.
5. Hogyan is kell énekelni?
Megnehezíti a Himnusz éneklését, hogy míg a páratlan sorok hét, a páros sorok hat szótagból állnak (pl. „Bal sors akit régen tép, / Hozz rá víg esztendőt”), de a sorhoz tartozó dallam hét hangot tartalmaz. Ezt a zenében úgy hidalják át, hogy a „hozz” szót hajlítják („ho-ozz rá víg esztendőt”). Ez a változat szerepel Erkel eredeti kéziratában és a Dohnányi-féle partitúrában is. Érdekesség azonban, hogy 1939-ben Hóman Bálint (vallás- és közoktatásügyi miniszter) a könnyebb énekelhetőség kedvéért úgy rendelkezett, hogy az eredeti szöveg helyett a „hozz reá víg esztendőt” éneklendő. Ez a téves verzió globálisan elterjedt, és csak a 2000-es évek elején sikerült ismét az eredeti változatban közismertté tenni.
Három meglepő dolog, amit biztosan nem tudtatok a legnagyobb magyar költőkről
Ki volt Radnóti Miklós első szerelme? Hogyan nem lett Petőfi Sándorné Prielle Kornéliából? Miért nem tetszett Babits Mihálynak Csinszka? Amit irodalomórán nem tanítanak.
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
Elsősorban a pályát elhagyni kényszerülő pedagógusoktól.
@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
A rektori feladatokat Kékesi Attila veszi át.
