Ezt a magyar költeményt mindenki fejből tudja: öt érdekesség a Himnuszról

1. Eredetileg gyorsabb

A Himnusz előadásának tempóját az 1920-as években, Trianon és a világháborús vereség után „lelassították” – igaz, a harmincas-negyvenes évek híradófelvételein ismét gyorsabb, indulószerű változatban játszották. 2013-ban a Himnusz tempóját gyorsabbra vették, de ez még így is elmarad a korábbitól – olvasható a Himnusz Wikipedia-oldalán.

2. Fordítások

A Himnuszt számos idegen nyelvre lefordították már. Az angol és a német mellett többek között arab, héber, francia, kínai, olasz, spanyol és japán verziója is van.

3. Le akarták cserélni

Egy anekdota szerint Rákosi Mátyás megbízta Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt egy új, „szocialista” himnusz megalkotásával. Kodály Zoltán válasza erre állítólag annyi volt: „Minek új? Jó nekünk a régi himnusz.” Ezzel a téma lekerült a napirendről, és nem sikerült véghezvinni a tervet.

4. Himnusz-szobor is van

2006-ban avatták fel Budakeszin a Himnusz szobrát. Az emlékművön a kör sugarai mentén a vers sorai olvashatók, középen pedig egy bronzból készült Isten-alak látható. Ünnepnapokon az emlékmű hét ívből álló szerkezetében hétszer három bronzharang szólaltatja meg Erkel Ferenc művét.

5. Hogyan is kell énekelni?

Megnehezíti a Himnusz éneklését, hogy míg a páratlan sorok hét, a páros sorok hat szótagból állnak (pl. „Bal sors akit régen tép, / Hozz rá víg esztendőt”), de a sorhoz tartozó dallam hét hangot tartalmaz. Ezt a zenében úgy hidalják át, hogy a „hozz” szót hajlítják („ho-ozz rá víg esztendőt”). Ez a változat szerepel Erkel eredeti kéziratában és a Dohnányi-féle partitúrában is. Érdekesség azonban, hogy 1939-ben Hóman Bálint (vallás- és közoktatásügyi miniszter) a könnyebb énekelhetőség kedvéért úgy rendelkezett, hogy az eredeti szöveg helyett a „hozz reá víg esztendőt” éneklendő. Ez a téves verzió globálisan elterjedt, és csak a 2000-es évek elején sikerült ismét az eredeti változatban közismertté tenni.