Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban (AKG) már kijavították a szombati középiskolai felvételi tesztjeit, megvannak az átlageredmények. A hatodikosok és a nyolcadikosok feladatsora is kiegyensúlyozottabb volt, mint tavaly, mindkét tantárgyból – írják.
„Az AKG-ban író hatodikos vizsgázók dolgozatainak átlaga nagyjából azonos szokott lenni az országos átlaggal (10 év átlagában 0,1 pont a különbség), a nálunk író kilencedikesek 9-10 összpontszámmal szoktak magasabb átlagot elérni, mint az országos átlag (10 év átlagában 9,7 pont a különbség). Idén ezek az átlagok a következők voltak:
6.-os vizsgázók: magyar 30,8 – matek 27,1
8.-os vizsgázók: magyar 34,2 – matek 28,1Tavalyi adatok (2018) – zárójelben az országos átlag:
6.-os vizsgázók: magyar 31,9 (30,6) – matek 36,5 (33,8)
8.-os vizsgázók: magyar 37,7 (32,9) – matek 26,7 (18,3)Az AKG-ban egyébként összesen 403 hatodikos és 336 nyolcadikos írta meg a szombati középiskolai felvételit - írják az iskola oldalán.
"A stressz gátolja a logikus gondolkodást, ez egy ördögi kör" - ilyen volt a középiskolai felvételi
Ez „egy gyorsasági verseny", a hatodikosok idei feladatsorát például még egy igen jó képességű diák sem tudta megoldani negyvenöt perc alatt - mondja a szombati középiskolai felvételiről a Magyartanárok Egyesületének elnöke. Feszített tempóban kellett dolgozniuk azoknak az általános iskolásoknak is, akik matematikából szerettek volna jó eredményt elérni, a nyolcadikosoknak majdnem negyven kérdésre kellett válaszolniuk, ráadásul három - több időt igénylő - szöveges feladatot is kaptak.
A nyolcadikosok felvételi feladatsorát és megoldásait itt találjátok, a hatosztályos gimnáziumok felvételi megoldásait itt, a nyolcosztályos gimnáziumokét pedig itt találjátok.
A 2019-es középiskolai felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
