Folyamatosan emelkedik a sajátos nevelési igényű diákok száma

Több mint 3200-zal 91,5 ezerre nőtt a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma a 2018 szeptemberében kezdődött tanévben - írta a Világgazdaság csütörtökön a szaktárca adatai alapján.

  • MTI

 Két évvel korábban 88,3 ezer gyereknek volt szüksége fejlesztő- vagy gyógypedagógusra. A 2018. októberében készült tanév eleji adatgyűjtés szerint a köznevelésben foglalkoztatott gyógypedagógusok száma (beleértve a logopédusokat és a konduktorokat) 10 058, néhány százzal több, mint az előző tanévben. A Világgazdaság hozzáteszi, hogy 2010-ben 5700-an segítették a gyerekek fejlesztését, ehhez képest 40 százalékkal nőtt a fejlesztő-segítő szakemberek száma.

Az idei tanévben a 326 ezer óvodásból 9,9 ezer sajátos nevelési igényű kisgyermek. Az általános iskolák 6,3 ezer diákja közül a sajátos nevelési igényű tanulók száma 55,3 ezer, ezen belül az integráltan oktatottak aránya 71,1 százalék, a gyógypedagógiai tanterv szerint külön osztályban tanulók aránya pedig 28,9 százalék volt. 

Míg 2018-ban 2,5 ezer súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló vett részt fejlesztő nevelés-oktatásban, a két évvel ezelőtti adatokhoz képest számuk százzal csökkent. E tanulók fejlesztését 381 pedagógus látja el a Világgazdaság cikke szerint.

Nem csak tanárokból van kevés, egyre súlyosabb a gyógypedagógushiány is

Egyre több problémát jelent, hogy gyorsabban nő a sajátos nevelési igényű gyermekek száma, mint az őket ellátó szakembereké, gyógypedagógusoké.

Hozzászólások

Átláthatatlan, bürokratikus, nehezen érthető – lesújtó véleményt mondtak a hallgatók az egyetemi ösztöndíjrendszerről

A hallgatók szerint nehéz eligazodni az egyetemi ösztöndíjak és támogatások rendszerében: bonyolultak a szabályok, rövidek a határidők, sokszor pedig azt sem tudják, hol találják meg a szükséges információkat. Egy friss kutatás szerint egyetlen egyértelműen pozitív vélemény sem érkezett a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos tájékoztatásról, illetve az is kiderül, hogy a diákok nagyobb állami szerepvállalást várnának el megélhetésük biztosításában.

Alapfeltételnek kellene lennie a pedagógus végzettségnek bizonyos oktatásirányítási pozíciókban a szakértő szerint

A pedagógia önálló szakma, ezért az oktatásirányításban is nagyobb szerepet kellene kapniuk a pedagógusoknak – ezt javasolja dr. Danyi Gyula oktatási szakértő. Szerinte a közoktatást érintő döntések csak akkor szolgálhatják valóban az iskolák és óvodák érdekeit, ha azok előkészítésében és meghozatalában olyan szakemberek is részt vesznek, akik saját tapasztalatból ismerik az intézmények mindennapi működését.