Az általános iskolákban hatezerrel kevesebb diák kezdte el a 2018/2019-es tanévet, mint ahányan a 2017/2018-as tanévben tanultak ezekben az intézményekben.
A 2018/2019-es tanévben a nappali oktatásban és felnőttoktatásban összesen 1 millió 559 ezer diák vesz részt - derül ki a Köznevelési statisztikai gyorstájékoztatóból, amelyet kedden tettek közzé a kormany.hu-n.
A tankerületi központok által fenntartott intézményekben 705,7 ezer, a szakképzési centrumokban 217,6 ezer, az egyéb állami szervek intézményeiben 40,7 ezer, a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézményekben 16,6 ezer diák tanul. Önkormányzati fenntartású intézményekben (gyakorlatilag az óvodákban) 282,3 ezer a gyerekek létszáma. Míg az egyházi fenntartású intézményekbe 215,9 ezren, az alapítványi, illetve egyéb magán fenntartású intézményekbe 80 ezren járnak.
Az óvodákban egyébként csaknem 4 ezer gyerekkel több van, mint az előző évben, összesen 326,6 ezren járnak óvodába.
Az általános iskolások száma azonban csökkent. Az előző tanévhez képest 6 ezer diákkal kevesebb tanul általános iskolában, összesen 726 ezren, A tanulók közül a sajátos nevelési igényű tanulók száma 55,3 ezer, 71,1 százalékukat integráltan, 28,9 százalékukat külön osztályban tanítják. Felnőttoktatásban 2,4 ezren vesznek részt - derül ki az adatgyűjtésből.
A 2018/2019. tanévben csökkent (2,7 %-kal) a nappali rendszerű, középfokú oktatásban tanulók száma is. Gimnáziumokban 187,6 ezren, szakgimnáziumokban 152,7 ezren, szakközépiskolákban 68,9 ezren, szakiskolákban 4,9 ezren, készségfejlesztő iskolában 2,3 ezren tanulnak, azaz gimnáziumokba a tanulók 45,1 %-a, szakgimnáziumokba 36,7 %-a, szakközépiskolákba 16,5 %-a, szakiskolákba 1,2 %-a, készségfejlesztő iskolába 0,5 %-a jár. A középfokú felnőttoktatásban pedig 84,8 ezren tanulnak, 9 %-kal kevesebben, mint előző évben.
Ezenkívül csökkent az alapfokú művészetoktatásban tanulók száma is. A 2018/2019. tanévben 232,4 ezren vannak, ami az előző évhez képest 2 ezer diákkal kevesebb.
Majdnem 12 ezerrel csökkent a pedagógusok száma, itt vannak a legfrissebb adatok
Tizenhat év alatt 12 ezerrel csökkent a főállású pedagógusok száma a közoktatásban és a szakképzésben - a szakgimnáziumokban és a szakközépiskolákban egyre kevesebb tanár dolgozik, az általános iskolákban, az óvodákban és a gimnáziumokban megfordult a csökkenő tendencia.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
