Itt vannak a friss adatok: az általános iskolások és a középiskolások száma is csökkent

Az általános iskolákban hatezerrel kevesebb diák kezdte el a 2018/2019-es tanévet, mint ahányan a 2017/2018-as tanévben tanultak ezekben az intézményekben.

  • Eduline

A 2018/2019-es tanévben a nappali oktatásban és felnőttoktatásban összesen 1 millió 559 ezer diák vesz részt - derül ki a Köznevelési statisztikai gyorstájékoztatóból, amelyet kedden tettek közzé a kormany.hu-n.

Eduline

A tankerületi központok által fenntartott intézményekben 705,7 ezer, a szakképzési centrumokban 217,6 ezer, az egyéb állami szervek intézményeiben 40,7 ezer, a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézményekben 16,6 ezer diák tanul. Önkormányzati fenntartású intézményekben (gyakorlatilag az óvodákban) 282,3 ezer a gyerekek létszáma. Míg az egyházi fenntartású intézményekbe 215,9 ezren, az alapítványi, illetve egyéb magán fenntartású intézményekbe 80 ezren járnak.

Az óvodákban egyébként csaknem 4 ezer gyerekkel több van, mint az előző évben, összesen 326,6 ezren járnak óvodába.

Az általános iskolások száma azonban csökkent. Az előző tanévhez képest 6 ezer diákkal kevesebb tanul általános iskolában, összesen 726 ezren, A tanulók közül a sajátos nevelési igényű tanulók száma 55,3 ezer, 71,1 százalékukat integráltan, 28,9 százalékukat külön osztályban tanítják. Felnőttoktatásban 2,4 ezren vesznek részt - derül ki az adatgyűjtésből.

Eduline

A 2018/2019. tanévben csökkent (2,7 %-kal) a nappali rendszerű, középfokú oktatásban tanulók száma is. Gimnáziumokban 187,6 ezren, szakgimnáziumokban 152,7 ezren, szakközépiskolákban 68,9 ezren, szakiskolákban 4,9 ezren, készségfejlesztő iskolában 2,3 ezren tanulnak, azaz gimnáziumokba a tanulók 45,1 %-a, szakgimnáziumokba 36,7 %-a, szakközépiskolákba 16,5 %-a, szakiskolákba 1,2 %-a, készségfejlesztő iskolába 0,5 %-a jár. A középfokú felnőttoktatásban pedig 84,8 ezren tanulnak, 9 %-kal kevesebben, mint előző évben.

Ezenkívül csökkent az alapfokú művészetoktatásban tanulók száma is. A 2018/2019. tanévben 232,4 ezren vannak, ami az előző évhez képest 2 ezer diákkal kevesebb.

Majdnem 12 ezerrel csökkent a pedagógusok száma, itt vannak a legfrissebb adatok

Tizenhat év alatt 12 ezerrel csökkent a főállású pedagógusok száma a közoktatásban és a szakképzésben - a szakgimnáziumokban és a szakközépiskolákban egyre kevesebb tanár dolgozik, az általános iskolákban, az óvodákban és a gimnáziumokban megfordult a csökkenő tendencia.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.