Emelkedik a tanárok fizetése? Szó sincs béremelésről a szakszervezet szerint

Szó sincs béremelésről, január 1-től csak azoknak a pedagógusoknak a bére emelkedik, akik életkoruk vagy minősítésük miatt magasabb kategóriába vagy fokozatba kerülnek, illetve azoknak, akiknek a bérét a garantált bérminimum szintjére kell felhozni – hívta fel a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

  • Eduline

2019. január 1-től csak azoknak a pedagógusoknak a fizetése emelkedik, akiknek

- a bérét a garantált bérminimum szintjére kell felhozni, mert a pedagógus-bértábla szerint még ennél is kevesebbet keresnének

- akiket a pedagógus-előmeneteli rendszer szerint háromévenként magasabb kategóriába kell sorolni;

- akik minősítésüket követően magasabb besorolási fokozatba lépnek

- emelte ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, reagálva Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkárának január eleji nyilatkozatára. Az államtitkár a TV2-nek azt mondta, idén a pedagógusoknál is várható 13 százalékos béremelés.

„Ezeket a jogszabályi kötelezettségeket a PDSZ véleménye szerint nem lehet béremelésként beállítani, különösen annak ismeretében, hogy a pedagógus-illetmények számításának alapja még mindig a 2014. évi minimálbér” – teszi hozzá a PDSZ.

100-250 ezer forinttal lehetne magasabb a tanárok fizetése, ha egy szabályon változtatnának

Bruttó 100-250 ezer forint közötti összeggel lehetne magasabb a pedagógusok fizetése, ha a bértábla alapja a vetítési alap még mindig a minimálbér lenne - derül ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének számításaiból.

Több tízezer forinttal lehetne magasabb a tanárok fizetése: ezért csalódnak nagyot minden januárban

„6 éves, egyetemi képzést követően a kezdő tanári fizetés" és „szakmunkás minimálbér". Mi a különbség a kettő között? Semmi - ez a mém kezdett terjedni 2018 utolsó napjaiban, a 2019-es minimálbérről és garantált bérminimumról szóló megállapodás megszületése után a tanári Facebook-csoportokban.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna