"Kisebbrendűségi érzést" váltanak ki a diákokban a történelemórák?

Száműznék a magyar diákokban „kisebbrendűségi érzést” keltő részeket a történelemoktatásból a kormánypárt politikusai - írja a HVG.

  • Eduline

„Azt szeretném, hogyha az előttünk álló négy évben egy olyan kulturális változás következne be Magyarországon, amely megerősíti a hazaszeretetet és visszaszorítja az öngyűlölet kultúráját. Ennek egy kulcseleme, nem szeretnék én ebből titkot csinálni, a Nemzeti alaptantervnek a megalkotása, mert a gyermekeink nevelésén keresztül tudunk legerősebben kulturális hatást kifejteni a saját közösségünkre” – adta meg az iránymutatást a magyar oktatásnak Orbán Viktor idén novemberben a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén.

A HVG szerint így már érthetőbbé válik, miért is mondta Gulyás Gergely kancelláriaminiszter már a NAT bemutatásakor, hogy az ebben a formában biztosan nem lép életbe. „Komoly változtatásokra van szükség a történelemre, irodalomra, természettudományokra vonatkozó elképzeléseken.”

Biztosan nem vezetik be jövőre az új alaptantervet

Az új Nemzeti alaptanterv (Nat) 2019-es bevezetésére nem fog sor kerülni - jelentette ki Pósán László, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának fideszes elnöke a bizottság hétfői ülésén.

Az, hogy mit is hiányolnak a NAT történelemtanításra vonatkozó részéből a kormánypárti politikusok, pár nyilatkozatból hamar kiderült - olvasható a HVG-ben. Szerintük alapvetően az a baj, hogy a mai történelemoktatás nem nevel elég hazafiasságra, ezért ennek erősítése szükséges. Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter szerint „értékorientált hozzáállásra van szükség, a magyar történelem gazdag és tanulságos, tele van rendkívüli államférfiakkal, hadvezérekkel, politikusokkal, mélyen hívő emberekkel, ennek meg is kell jelennie az oktatásban”. L. Simon László korábbi kulturális államtitkár pedig kifejtette, hogy a NAT tervezete „nem szakított a kommunista történetírás terminológiájával”, pedig „nyugodtan nevezhetjük a trianoni békét békediktátumnak, ezt nem kell már elfinomkodni a szomszédaink érzékenységére hivatkozva”.

A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Teljesen átalakítaná a történelemoktatást Schmidt Mária: nyolcadikig semmi egyetemes történelem

A hvg.hu szúrta ki, hogy Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója a blogján kifejtette, szerinte milyennek kellene lennie a történelemoktatásnak Magyarországon, és milyen szempontok szerint kellene összeállítani az új Nemzeti alaptanterv történelem tananyagát.

Hozzászólások

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

PDSZ a tanárok „feketelistázásáról”: előrelépés a törvénytervezet, de a tankerületek meghatározó szerepe lényegében megmaradt

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.

Hogyan tudsz belépni a Neptunra, ha most vettek fel egyetemre?

Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!