"Kisebbrendűségi érzést" váltanak ki a diákokban a történelemórák?

Száműznék a magyar diákokban „kisebbrendűségi érzést” keltő részeket a történelemoktatásból a kormánypárt politikusai - írja a HVG.

  • Eduline

„Azt szeretném, hogyha az előttünk álló négy évben egy olyan kulturális változás következne be Magyarországon, amely megerősíti a hazaszeretetet és visszaszorítja az öngyűlölet kultúráját. Ennek egy kulcseleme, nem szeretnék én ebből titkot csinálni, a Nemzeti alaptantervnek a megalkotása, mert a gyermekeink nevelésén keresztül tudunk legerősebben kulturális hatást kifejteni a saját közösségünkre” – adta meg az iránymutatást a magyar oktatásnak Orbán Viktor idén novemberben a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén.

A HVG szerint így már érthetőbbé válik, miért is mondta Gulyás Gergely kancelláriaminiszter már a NAT bemutatásakor, hogy az ebben a formában biztosan nem lép életbe. „Komoly változtatásokra van szükség a történelemre, irodalomra, természettudományokra vonatkozó elképzeléseken.”

Biztosan nem vezetik be jövőre az új alaptantervet

Az új Nemzeti alaptanterv (Nat) 2019-es bevezetésére nem fog sor kerülni - jelentette ki Pósán László, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának fideszes elnöke a bizottság hétfői ülésén.

Az, hogy mit is hiányolnak a NAT történelemtanításra vonatkozó részéből a kormánypárti politikusok, pár nyilatkozatból hamar kiderült - olvasható a HVG-ben. Szerintük alapvetően az a baj, hogy a mai történelemoktatás nem nevel elég hazafiasságra, ezért ennek erősítése szükséges. Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter szerint „értékorientált hozzáállásra van szükség, a magyar történelem gazdag és tanulságos, tele van rendkívüli államférfiakkal, hadvezérekkel, politikusokkal, mélyen hívő emberekkel, ennek meg is kell jelennie az oktatásban”. L. Simon László korábbi kulturális államtitkár pedig kifejtette, hogy a NAT tervezete „nem szakított a kommunista történetírás terminológiájával”, pedig „nyugodtan nevezhetjük a trianoni békét békediktátumnak, ezt nem kell már elfinomkodni a szomszédaink érzékenységére hivatkozva”.

A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Teljesen átalakítaná a történelemoktatást Schmidt Mária: nyolcadikig semmi egyetemes történelem

A hvg.hu szúrta ki, hogy Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója a blogján kifejtette, szerinte milyennek kellene lennie a történelemoktatásnak Magyarországon, és milyen szempontok szerint kellene összeállítani az új Nemzeti alaptanterv történelem tananyagát.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.