Fontos dolgok derültek ki a tantermek levegőjéről

Magasabbra emelkedik a szén-dioxid és a kis méretű aeroszolrészecskék koncentrációja a tanórák alatt, a relatív páratartalom pedig általában alacsonyabb az optimálisnál – ez derült abból a nemzetközi projektből, amelynek részeként hatvannégy közép-európai általános iskolában vizsgálták a levegő minőségét.

  • Eduline

Szigeti Tamás, a Nemzeti Népegészségügyi Központ levegőhigiénés szakértője az Inforádiónak azt mondta: mivel a diákok az iskolában töltik napjaik nagy részét, különösen fontos a tantermek levegőjének tisztasága.

A gyakori és megfelelő szellőztetéssel csökkenteni lehet a termek szén-dioxid-koncentrációját, emellett azonban a kültéri levegőminőség és a pormennyiség is befolyásolja az osztálytermek levegőminőségét. Ezek a részecskék a szellőztetéssel bejuthatnak a terembe, illetve a szünetben a folyosón szaladgáló gyerekek is felverhetik a kintről származó port.

A teremben is megnövekedett aeroszolrészecske-koncentráció miatt a gyerekek légzőszervi tüneteket, légúti irritációt vagy köhögést tapasztalhatnak. Ezen segíthet a megfelelő váltócipő biztosítása.

Beltéren is képződhet számos olyan vegyület, amely kültéren kevésbé van jelen, viszont akár ártalmas is lehet. Ilyenek például az illékony szerves vegyületek, amelyek az új bútorokból párologhatnak ki. Szellőztetéssel és megfelelő növényekkel ezek koncentrációja csökkenthető.

Olyan termekben, ahol krétával írnak, a krétapor is szennyezheti a levegőt, ezért – a szakértő javaslata szerint – érdemes nedves szivaccsal törölni a táblát.

Ezért hasonlítanak az iskolák a kaszárnyákra és az üzemcsarnokokra: mire nem alkalmas a magyar iskolák zöme?

Félig nyitott „osztálytermek", olvasó- és pihenőhelyek, pár óra alatt átalakítható közösségi terek − sokak szerint ilyen lesz a jövő iskolaépülete.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna