Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Magasabbra emelkedik a szén-dioxid és a kis méretű aeroszolrészecskék koncentrációja a tanórák alatt, a relatív páratartalom pedig általában alacsonyabb az optimálisnál – ez derült abból a nemzetközi projektből, amelynek részeként hatvannégy közép-európai általános iskolában vizsgálták a levegő minőségét.
Szigeti Tamás, a Nemzeti Népegészségügyi Központ levegőhigiénés szakértője az Inforádiónak azt mondta: mivel a diákok az iskolában töltik napjaik nagy részét, különösen fontos a tantermek levegőjének tisztasága.
A gyakori és megfelelő szellőztetéssel csökkenteni lehet a termek szén-dioxid-koncentrációját, emellett azonban a kültéri levegőminőség és a pormennyiség is befolyásolja az osztálytermek levegőminőségét. Ezek a részecskék a szellőztetéssel bejuthatnak a terembe, illetve a szünetben a folyosón szaladgáló gyerekek is felverhetik a kintről származó port.
A teremben is megnövekedett aeroszolrészecske-koncentráció miatt a gyerekek légzőszervi tüneteket, légúti irritációt vagy köhögést tapasztalhatnak. Ezen segíthet a megfelelő váltócipő biztosítása.
Beltéren is képződhet számos olyan vegyület, amely kültéren kevésbé van jelen, viszont akár ártalmas is lehet. Ilyenek például az illékony szerves vegyületek, amelyek az új bútorokból párologhatnak ki. Szellőztetéssel és megfelelő növényekkel ezek koncentrációja csökkenthető.
Olyan termekben, ahol krétával írnak, a krétapor is szennyezheti a levegőt, ezért – a szakértő javaslata szerint – érdemes nedves szivaccsal törölni a táblát.
Ezért hasonlítanak az iskolák a kaszárnyákra és az üzemcsarnokokra: mire nem alkalmas a magyar iskolák zöme?
Félig nyitott „osztálytermek", olvasó- és pihenőhelyek, pár óra alatt átalakítható közösségi terek − sokak szerint ilyen lesz a jövő iskolaépülete.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.