„Számos terület van a gazdaságban, ahol az 1-2 százalék elfogadhatónak számít, vagyis ez kezelhető. Azt mondjuk tehát, hogy lépéseket kell tenni a pedagóguspálya népszerűsítésére, mert 2022 után elképzelhető, hogy fel kell készülnünk a magasabb számokra is a nyugdíjba vonulások miatt” – mondta az oktatási államtitkár a lapnak.
Hozzátette: nőtt a pedagógusképzésben részt vevők száma, ez jelenleg évente több mint ötezer végzős pedagógushallgatót jelent. „A probléma inkább az, hogy egy részük elmegy a pályáról. Így a kormányzatnak nagyon sokat kell tennie azért, hogy aki pedagógusként végez, az művelje is a hivatását. Ennek nyilván sok összetevője van, de az kétségtelen, hogy az egyik a bérkérdés. Az elmúlt időszakban jelentős béremelések voltak, de az is igaz, hogy a versenyszférában is nőnek a keresetek. Vagyis mindent meg kell tennünk azért, hogy ez a tanári fizetésekben is visszatükröződjön” – magyarázta.
A Corvinus-modellről azt mondta, „egyedi, kísérleti” példa a Budapesti Corvinus Egyetem átalakítása, „de ez a modell nem alkalmazható később minden egyetemnél”.
„A fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégia egyes képzési területeket kiemelt figyelmet igénylőnek nevesített. Ilyen például a gazdaságtudomány, az agrár-, az orvosi, a pedagógus-, a műszaki és a természettudományi képzés. Ezekre stratégiai anyagokat dolgozunk ki” – tette hozzá.
A betöltetlen tanári álláshelyek ismertté vált száma csak a jéghegy csúcsa - így reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a Szülői Hang felmérésének eredményére. A több mint ötezer szülő megkérdezésével készített kutatásból kiderül: nemcsak a kisebb településeken, a fővárosban is jelentős a tanárhiány.
