Alulfizetettek Magyarországon a tanárok, ezért a többség még csak véletlenül sem ajánlja ezt a pályát a gyerekének - derült ki egy friss nemzetközi kutatásból
A Varkey Foundation a közelmúltban publikálta a Global Teacher Status Index 2018-as kiadását, amiben már Magyarország is szerepel a vizsgált országok között – írja a Portfolio.
Az eredmények alapján a magyarok úgy érzik, hogy az elfogadható minimum tanári fizetés és a tanári bérek között bő 49,1 százalékos szakadék tátong, alulfizetettnek tekintik a tanári pályát.
Ezek fényében annyira talán nem is meglepő a következő kutatási eredmény: a magyarok többsége nem ajánlja a gyerekének, hogy a katedrát válassza. Ebben a tekintetben az ötödikek vagyunk a listán. Hátulról. Pusztán a válaszadók néhány százaléka mondta azt, hogy bíztatja a gyerekét a tanári pálya választására.
Ennyit keresnek a pedagógusok 2018-ban: szó sincs 330 ezer forintos nettó bérről
Az oktatási államtitkár a rendszerváltás óta eltelt 28 év legnagyobb pedagógusbér-emeléséről beszél, míg az Eduline-nak nyilatkozó tanárok és tanítók fizetésük értéktelenedéséről. Tényleg 335 ezer forintot vihet haza egy tapasztalt pedagógus? Tiszta vizet öntünk a pohárba.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
