Ennyit keresnek a pedagógusok 2018-ban: szó sincs 330 ezer forintos nettó bérről

MTI / Kelemen Zoltán Gergely

Az elmúlt években a kormány a rendszerváltás óta a legnagyobb pedagógusbér-emelést hajtotta végre, 2013 óta összesen 50 százalékkal nőtt a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok fizetése – jelentette ki az oktatási államtitkár a tanév elején. Bódis József szerint egy egyetemi végzettséggel rendelkező pályakezdő az emelés előtti 130 ezer forinttal szemben ma 2013 ezer forinttal számolhat, míg az, aki egyetemi végzettséggel 20 éve van a pályán, 173 ezer forint helyett 335 ezer forintos fizetést kap. Főiskolai végzettségű, 20 éve a pályán lévő pedagógus bére 149 ezer forintról 301 ezer forintra nőtt – tette hozzá.

Tényleg ennyit keres egy magyar pedagógus?

A legfontosabb: az államtitkári sajtótájékoztatón elhangzott összegek bruttó bérek, vagyis valójában egyetlen pedagógus sem visz haza ennyi pénzt, hiszen a fizetéseket több járulék terheli. Azt is érdemes hozzátenni, hogy például a 20 éve dolgozó, egyetemi diplomás tanár fizetése csak akkor éri el a bruttó 335 ezer forintot, ha már a „pedagógus II” fokozatban áll, „pedagógus I” fokozatban ennél jóval alacsonyabb, bruttó 304 500 forint.

Nézzük, mennyi a bruttó bére egy magyar pedagógusnak a „pedagógus I” és „pedagógus II” fokozatban:

Bruttó fizetések a pedagógus II fokozatban

„Nem olyan rózsás a helyzet”

Bódis József oktatási államtitkár nyilatkozata után több tucat e-mailt kaptunk pedagógusoktól, egyikük azt írta, „nem olyan rózsás a helyzet, mint ahogy az államtitkár leírja”. „Egy pedagógus semmilyen juttatást nem kap, cafetériarendszer nincs, ruhapénz, könyvpénz, irodaszerek, étkezési hozzájárulás nincs, év végi plusz pénz nincs (persze ez sem egységes, hiszen a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozó iskoláknál előfordul, ezzel is csak tovább szítva a 22, illetve 26 óraszámban tanítók és a tankerület, illetve Nemzetgazdasági Minisztérium fennhatósága alá tartozó iskolák közötti negatív érzéseket). Inflációkövetés nincs” – fogalmazott egyikük.

Többen kiemelték: a 2013-as fizetésemelés „jóformán elveszítette az értékét”, hiszen a bértábla alapja évek óta nem a minimálbér, hanem a vetítési alap, amelynek az összege évek óta változatlan, 101 500 forint. Nem véletlen, hogy a szakszervezetek mellett a Nemzeti Pedagóguskar is azt kéri a kormánytól, hogy a pedagógusbéreket kössék valamilyen „társadalmi standardhoz”. Ilyen volt például a minimálbér (amikor emelkedett a minimálbér, a pedagógusok fizetése is magasabb lett néhány ezer forinttal, ám évekkel ezelőtt elszakították a bértáblát a minimálbértől – erről itt olvashattok), de a pedagóguskar szerint jobb lenne a diplomás átlagbérhez kötni a tanári fizetéseket.

Egyébként is a diplomások átlagbéréhez közelítenék a fizetéseket: míg az EU-s átlag 87 százalék (vagyis az EU-ben a diplomások átlagbérének 87 százalékát viszik haza a tanárok), nálunk 2012-ben mindössze 56, 2016-ban 74, 2017-ben 69 százalék volt. Hozzáteszik: a kezdő pedagógusokat is támogatni kellene ösztöndíjakkal, lakhatási támogatással, gyorsabb előmenetellel, célszerű lenne támogatást adni egy-egy további szak elvégzéséhez is, és béren kívüli juttatásokat is adnának a tanároknak.