Még mindig a matematika a mumus a magyar iskolákban: ebből a tantárgyból buktak meg a legtöbben a 2017/2018-as tanév második félévében. Meglepő, de történelemből is több mint tízezren szereztek egyes, sőt még testnevelésből is több mint háromezer diák hasalt el az előző tanévben. A szakközépiskolákban – vagyis a volt szakiskolákban – minden tizedik elhasalt legalább egy tárgyból.
32 829 – összesen ennyi diák zárta úgy a 2017/2018-as tanév második félévét, hogy egy vagy több tárgyból egyes került a bizonyítványába. Az Oktatási Hivatal friss adatai szerint a legtöbben matematikából buktak meg, 17 704-en hasaltak el ebből a tárgyból. A lista második helyén a történelem áll, amelyből 10 736-an kaptak egyest, míg a harmadik a magyar irodalom 8355 bukott diákkal.
Úgy tűnik, a szakmai tárgyakkal sincsenek nagy barátságban a magyar diákok, több mint 8285-en kaptak egyest szakmai elméletből. Angolból majdnem hétezren – egészen pontosan 6996-an – szereztek egyest, míg a természettudományos tárgyakból 2-3000 diák bukott meg az előző tanév második felében. Sőt több mint 3100 diáknak a testnevelésórák teljesítése okozott nehézséget, ebből a tárgyból buktak meg.
Szakközépiskolák: minden tizedik diák bukott
Az Oktatási Hivatal adatai alapján a szakközépiskolákban – vagyis a volt szakiskolákban – a legrosszabb a helyzet, a 2017/2018-as tanév második félévében minden tizedik diák egyest kapott legalább egy tárgyból. A szakgimnáziumokban – a volt szakközépiskolákban – 6,5 százalék, a gimnáziumokban pedig mindössze 1,1 százalék az arányuk.
A szakközépiskolákban az évismétlésre kötelezett tanulók aránya is viszonylag magas, a diákok 5,5 százaléka járt így az előző tanévben, míg a szakgimnazistáknak mindössze 2,3, a gimnazistáknak pedig 0,4 százaléka volt kénytelen kétszer járni ugyanazt az évfolyamot. A sort egyébként itt is a matematika vezeti, 8653 diák emiatt ismétel évet, a második és a harmadik helyen pedig a történelem és az irodalom áll.
Aggasztó adatok: van olyan megye, ahol minden ötödik diák a lemorzsolódás határán billeg
Nógrád megyében minden ötödik általános iskolást lemorzsolódás veszélyeztet, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakközépiskolások több mint 21 százaléka teljesít aggasztóan gyengén az iskolában, de Borsod-Abaúj-Zemplén megyében sem jobb a helyzet - többek között ez derül ki az Oktatási Hivatal friss adataiból. Pedig 2020-ra tíz százalékra kellene csökkenteni az iskolaelhagyók arányát.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
