Minden tizedik diák legalább egy tantárgyból megbukott a szakközépiskolákban

Még mindig a matematika a mumus a magyar iskolákban: ebből a tantárgyból buktak meg a legtöbben a 2017/2018-as tanév második félévében. Meglepő, de történelemből is több mint tízezren szereztek egyes, sőt még testnevelésből is több mint háromezer diák hasalt el az előző tanévben. A szakközépiskolákban – vagyis a volt szakiskolákban – minden tizedik elhasalt legalább egy tárgyból.

  • Eduline

32 829 – összesen ennyi diák zárta úgy a 2017/2018-as tanév második félévét, hogy egy vagy több tárgyból egyes került a bizonyítványába. Az Oktatási Hivatal friss adatai szerint a legtöbben matematikából buktak meg, 17 704-en hasaltak el ebből a tárgyból. A lista második helyén a történelem áll, amelyből 10 736-an kaptak egyest, míg a harmadik a magyar irodalom 8355 bukott diákkal.

Úgy tűnik, a szakmai tárgyakkal sincsenek nagy barátságban a magyar diákok, több mint 8285-en kaptak egyest szakmai elméletből. Angolból majdnem hétezren – egészen pontosan 6996-an – szereztek egyest, míg a természettudományos tárgyakból 2-3000 diák bukott meg az előző tanév második felében. Sőt több mint 3100 diáknak a testnevelésórák teljesítése okozott nehézséget, ebből a tárgyból buktak meg.

Szakközépiskolák: minden tizedik diák bukott

Az Oktatási Hivatal adatai alapján a szakközépiskolákban – vagyis a volt szakiskolákban – a legrosszabb a helyzet, a 2017/2018-as tanév második félévében minden tizedik diák egyest kapott legalább egy tárgyból. A szakgimnáziumokban – a volt szakközépiskolákban – 6,5 százalék, a gimnáziumokban pedig mindössze 1,1 százalék az arányuk.

A szakközépiskolákban az évismétlésre kötelezett tanulók aránya is viszonylag magas, a diákok 5,5 százaléka járt így az előző tanévben, míg a szakgimnazistáknak mindössze 2,3, a gimnazistáknak pedig 0,4 százaléka volt kénytelen kétszer járni ugyanazt az évfolyamot. A sort egyébként itt is a matematika vezeti, 8653 diák emiatt ismétel évet, a második és a harmadik helyen pedig a történelem és az irodalom áll.

Aggasztó adatok: van olyan megye, ahol minden ötödik diák a lemorzsolódás határán billeg

Nógrád megyében minden ötödik általános iskolást lemorzsolódás veszélyeztet, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szakközépiskolások több mint 21 százaléka teljesít aggasztóan gyengén az iskolában, de Borsod-Abaúj-Zemplén megyében sem jobb a helyzet - többek között ez derül ki az Oktatási Hivatal friss adataiból. Pedig 2020-ra tíz százalékra kellene csökkenteni az iskolaelhagyók arányát.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.