Nyílt levelet küldött a képviselőknek a Pedagógusok Szakszervezete

Levélben fordult az országgyűlési képviselőkhöz a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, mert az érdekvédelmi tömörülés szerint a képviselők nincsenek abban a helyzetben, hogy felelős döntést tudjanak hozni a közoktatás tervezett átalakításáról. Galló Istvánné kezdeményezte: a képviselők kérjenek hatástanulmányokat és számításokat, valamint tájékoztatást a szakmai és társadalmi egyeztetésekről.

  • Eduline

A szakszervezet elnöke levelében négy pontot emelt ki a várható változások közül. Mint írta, a javaslat célul tűzi ki a közoktatás egész rendszerének államosítását, a közoktatás mint helyi önkormányzati közszolgáltatás megszüntetését és az állami közszolgálat körébe vonását, de ahhoz nem készült előzetes hatásvizsgálat és valóságos költségbecslés sem. Közölte: a kormányzati elképzelések szerint a helyi önkormányzatok meghatározott feladatokra létesített intézményeiket visszaigényelhetik, de ennek feltételei sem ismertek.

A PSZ elnöke megerősítette álláspontjukat: a feladatok és intézmények önkormányzatok részére történő "visszaadási eljárása" egyértelmű meghatározásának hiányában arra a következtetésre lehet jutni, hogy a minden szempontból jól működő többcélú intézményeket szétdarabolják vagy megszüntetik. Szerintük megfogalmazódik az a szándék, hogy a központi költségvetés ne finanszírozza azokat az általános iskolákat, amelyekben nincsenek párhuzamos osztályok. 

Hoffmann Rózsa és a PSZ elnöke. Nem értenek egyet
MTI / Máthé Zoltán

A levélben Galló Istvánné kitért arra, hogy az elképzelések szerint az általános iskolákban kötelezően bevezetik az egész napos oktatást. Ez a PSZ szerint sérti a szülők jogait, hiszen azok a gyermekük neveléséről lényegében csak a hétvégén tudnak gondoskodni. Nem ismertek továbbá sem a szakmai, sem a személyi feltételek, elvárások, és azok a számítások sem, amelyek arra vonatkoznak, van-e elégséges pedagógus, szabadidő-szervező, fejlesztő pedagógus ennek az ellátásnak a megszervezéséhez - tette hozzá. 

Szakképzés: a PSZ szerint nagy bajba kerülnek a diákok

A PSZ elnöke aggályaikat sorolva közölte azt is: a szakképzés vázolt rendszere alapján levonható az a következtetés, hogy az érintett korosztályhoz tartozók mintegy ötven százaléka nem jut hozzá olyan ismeretekhez, amelyekkel képes lesz sikeresen belépni a munkaerőpiacra, képes lesz arra, hogy rendszeresen megújítsa tudását, illetőleg arra, hogy belépjen a felsőoktatásba. A felvételiztetés új rendszerében ugyanis a szakiskola sem köteles felvenni az általános iskolát elvégzett tanulót, tekintve, hogy nemcsak a szakközépiskola és a gimnázium, hanem a szakiskola is felvételiztethet - írta a PSZ elnöke. Felvetette azt is, hogy a szakiskola hároméves képzése alatt a tanuló minimális időkeretben kap felkészítést közismereti tantárgyakból.

Galló Istvánné szerint a vázolt pedagógus-életpályamodellből kiolvasható a pedagógusok munkaterheinek radikális növelése, annak elvárása, hogy heti harminckét órát tartózkodjanak az intézményben és ennek során legalább huszonhat tanórai foglalkozást tartsanak. Helyettesítésre azonban - a kötelező benntartózkodás ideje alatt, külön díjazás nélkül - még efölött is kötelezhető a pedagógus.

Mint írta, miután nem ismert, hogy a számítás alapja heti hány óra, nem kizárt annak lehetősége, hogy a fenntartó által előírható óraszámra épül a létszám-meghatározás. Ez a megoldás nemcsak azt fogja eredményezni, hogy a pedagógusok képtelenek lesznek elvégezni azokat a munkákat, amelyek a tanítással le nem kötött időre esnek, hanem azt is, hogy radikális pedagóguselbocsátásra kerül sor - tette hozzá a PSZ elnöke.

A szakszervezeti vezető arra kérte a képviselőket: mielőtt napirendre kerül az említett törvényjavaslat, kérjenek hatástanulmányt, költségszámításokat, és tájékoztatást arról, milyen szakmai és társadalmi egyeztetés előzte meg a törvény előkészítését.

MTI 

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.