Egyre több a magyar diák a Hunyad megyei általános iskolákban

A korábbi évekhez képes több gyermeket írattak be magyar óvodába és az általános iskolák alsó tagozatos osztályaiba a romániai Hunyad megyében.

  • Eduline

Az óvodásokkal együtt számolt diáklétszám 1100 körül állandósult az utóbbi években a magyar szempontból szórványvidéknek számító dél-erdélyi Hunyad megyében. Az idén 1095 gyerek tanul magyarul és jár magyar óvodába, míg az előző tanévben összlétszámuk 1123 fő volt. Ennek ellenére a kilátások jók, óvodába és az iskolák alsó tagozataira az utóbbi két évben több gyereket írtak be, mint a korábbi években - írja a Nyugati Jelen című aradi napilap internetes oldalán.

Magyar óvoda a megye kilenc településén működik. Tavaly 360, a idén 370 gyermek jár Hunyad megyei magyar óvodába. Legtöbb az óvodás Déván és Petrozsényban, 111 és 80 gyermek. Emellett magyar óvoda működik még a megyében Csernakeresztúron (Cristur), Vajdahunyadon (Hunedoara), Rákosdon (Racastia), Szászvárosban (Orastie), Pusztakalánon (Calan), Vulkánban és Lupényban (Lupeni).
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Az óvoda mellett - Rákosd kivételével - mindegyik településen működik általános iskola, Vulkánban, Szászvárosban és Csernakeresztúron négyosztályos, a többi településen nyolcosztályos. A hét iskolában összesen 158 az első és második osztályokban tanulók létszáma, a harmadik és a negyedik osztályokba pedig összesen 110 gyermek jár. Az iskolák esetében is Déva és Petrozsény a legnépesebb.

 

Hunyad megyében egy magyar nyelvű középiskola működik. Az öt évfolyamos dévai líceumba összesen 193 diák jár, 58 kilencedikes és 10, az ebben a tanévben végző tanulók létszáma. A Nyugati Jelen összeállításából kiderül, hogy évről évre jobb körülmények között tanulhatnak a Hunyad megyei magyar diákok. A legtöbb iskolában, vagy magyar tagozaton történt valamilyen korszerűsítés az utóbbi években.

 MTI

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.