A korábbi évekhez képes több gyermeket írattak be magyar óvodába és az általános iskolák alsó tagozatos osztályaiba a romániai Hunyad megyében.
Az óvodásokkal együtt számolt diáklétszám 1100 körül állandósult az utóbbi években a magyar szempontból szórványvidéknek számító dél-erdélyi Hunyad megyében. Az idén 1095 gyerek tanul magyarul és jár magyar óvodába, míg az előző tanévben összlétszámuk 1123 fő volt. Ennek ellenére a kilátások jók, óvodába és az iskolák alsó tagozataira az utóbbi két évben több gyereket írtak be, mint a korábbi években - írja a Nyugati Jelen című aradi napilap internetes oldalán.
Magyar óvoda a megye kilenc településén működik. Tavaly 360, a idén 370 gyermek jár Hunyad megyei magyar óvodába. Legtöbb az óvodás Déván és Petrozsényban, 111 és 80 gyermek. Emellett magyar óvoda működik még a megyében Csernakeresztúron (Cristur), Vajdahunyadon (Hunedoara), Rákosdon (Racastia), Szászvárosban (Orastie), Pusztakalánon (Calan), Vulkánban és Lupényban (Lupeni).
Az óvoda mellett - Rákosd kivételével - mindegyik településen működik általános iskola, Vulkánban, Szászvárosban és Csernakeresztúron négyosztályos, a többi településen nyolcosztályos. A hét iskolában összesen 158 az első és második osztályokban tanulók létszáma, a harmadik és a negyedik osztályokba pedig összesen 110 gyermek jár. Az iskolák esetében is Déva és Petrozsény a legnépesebb.
Hunyad megyében egy magyar nyelvű középiskola működik. Az öt évfolyamos dévai líceumba összesen 193 diák jár, 58 kilencedikes és 10, az ebben a tanévben végző tanulók létszáma. A Nyugati Jelen összeállításából kiderül, hogy évről évre jobb körülmények között tanulhatnak a Hunyad megyei magyar diákok. A legtöbb iskolában, vagy magyar tagozaton történt valamilyen korszerűsítés az utóbbi években.
MTI
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
