A korábbi évekhez képes több gyermeket írattak be magyar óvodába és az általános iskolák alsó tagozatos osztályaiba a romániai Hunyad megyében.
Az óvodásokkal együtt számolt diáklétszám 1100 körül állandósult az utóbbi években a magyar szempontból szórványvidéknek számító dél-erdélyi Hunyad megyében. Az idén 1095 gyerek tanul magyarul és jár magyar óvodába, míg az előző tanévben összlétszámuk 1123 fő volt. Ennek ellenére a kilátások jók, óvodába és az iskolák alsó tagozataira az utóbbi két évben több gyereket írtak be, mint a korábbi években - írja a Nyugati Jelen című aradi napilap internetes oldalán.
Magyar óvoda a megye kilenc településén működik. Tavaly 360, a idén 370 gyermek jár Hunyad megyei magyar óvodába. Legtöbb az óvodás Déván és Petrozsényban, 111 és 80 gyermek. Emellett magyar óvoda működik még a megyében Csernakeresztúron (Cristur), Vajdahunyadon (Hunedoara), Rákosdon (Racastia), Szászvárosban (Orastie), Pusztakalánon (Calan), Vulkánban és Lupényban (Lupeni).
Az óvoda mellett - Rákosd kivételével - mindegyik településen működik általános iskola, Vulkánban, Szászvárosban és Csernakeresztúron négyosztályos, a többi településen nyolcosztályos. A hét iskolában összesen 158 az első és második osztályokban tanulók létszáma, a harmadik és a negyedik osztályokba pedig összesen 110 gyermek jár. Az iskolák esetében is Déva és Petrozsény a legnépesebb.
Hunyad megyében egy magyar nyelvű középiskola működik. Az öt évfolyamos dévai líceumba összesen 193 diák jár, 58 kilencedikes és 10, az ebben a tanévben végző tanulók létszáma. A Nyugati Jelen összeállításából kiderül, hogy évről évre jobb körülmények között tanulhatnak a Hunyad megyei magyar diákok. A legtöbb iskolában, vagy magyar tagozaton történt valamilyen korszerűsítés az utóbbi években.MTI
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
