A Transindex arra a tizenkettedikes földrajz tankönyvre utal, amely az új tanügyi törvény alapján készült, és amelyből ősztől minden valószínűség szerint sok ezer végzős fogja tanulni a földrajzot (Octavian Mandrut: Földrajz. Európa-Románia-Európai Unió. Alapkérdések. Bukarest, Editura Didactică şi Pedagogică, 2011).
"A román tankönyvből származó térképeket nem magyarították, a mondatok pedig a gyenge fordítás miatt alig érthetőek" - olvasható a hírportál tudósításában, amely néhány konkrét példát is idéz. Mint írja, a könyvben hemzsegnek a körmönfont, homályos, esetenként pedig egyenesen helytelen megfogalmazások.
A hírportál számtalan "meglepetésről" számol be. "A térképeken a felvidéki Nyitra az Nitra, a lengyel főváros Varsovia, Magyarország fővárosa pedig a Campia Tiseitől északnyugatra található Budapesta. Magyarország térképe (61. o.) egyébként különös, mert miközben a nevek többsége magyar (van itt Dunaújváros és Kecskemét, sőt Makó is), egyes földrajzi nevek 'kétnyelvűek', (a Kisalföld fölött ez áll: Alföldul Mic, utána zárójelben: Kissalföld), a főváros azonban egynyelvű: román" - áll a cikkben.
A földrajz magyar nyelven való tanítása azért fontos, mert az erdélyi települések magyar nevei végképp feledésbe merülnek, ha a következő generáció nem tanulhatja meg, hogy Sighetu Marmatiei magyarul Máramarossziget, Baia de Aries Aranyosbánya, Hunedoara pedig Vajdahunyad - írja a Transindex szerzője.
A portál cikkírója azért tartja furcsának a fent leírtakat, mert a tankönyv fordítója az amúgy kitűnő íráskészséggel rendelkező Zsehránszky István. Ráadásul az ő neve szerepel szerkesztőként a jó példának tekintett, tizenkettedikes történelemkönyv esetében.
Zsehránszky István kedden elmondta: sem a fordítótól, sem a könyvkiadótól nem függött a térképek nyelve, az oktatási minisztérium ugyanis nem fogadta el a magyarra fordított földrajzi neveket tartalmazó térképeket. Már nem volt mit tenni, a román neveket tartalmazó térképeket kellett mellékelni, mert már kezdődött a tanév - mondta a szerkesztő.
A törvény értelmében kétségtelenül minden földrajzi névnek meg kell jelennie románul is. magyar könyvben a magyar megnevezés után zárójelben szerepelnie kell a román változatnak is. Arra a kérdésre, hogy a térképek lefordított változatát miért csak magyarul adták le, Zsehránszky István azt felelte: mivel a tankönyv szövegében a földrajzi nevek már két változatban szerepelnek, úgy gondolták, hogy a mellékelt térképeken fölösleges lett volna ugyanezt megtenni.
"Ami pedig a fordítást illeti, szörnyen nehéz helyzetben voltam. Az eredeti román szöveg legnagyobb része ugyanis üres okoskodás, tehát gondolat nélküli, tartalmilag gyenge szöveget kellett fordítani" - mondja a szerkesztő. A szerzőt önmutogató egyéniségnek nevezi, akinek tankönyvét a román tanulók sem szeretik. Tele van idegen kifejezésekkel, de nem neologizmusokkal, amelyek a román értelmező szótárban helyet kapnak, hanem egész egyszerűen "románosított" francia kifejezésektől hemzseg, azokat csak a francia szótár segítségével tudtam lefordítani - mondta a szerkesztő.
Lényegében egy sznob alak pökhendi okoskodásait kellett valahogy átültetni magyarra - teszi hozzá a fordító, aki úgy fogalmaz: megpróbált némi értelmet adni annak a szövegnek, hogy ne maradjon "üresjáratként". "De én nem vagyok földrajzi szakíró, nem fedezhettem fel Amerikát, azt kellett lefordítanom, amit a kezembe adtak. Nem tudom, miért pont ezt a szerzőt választotta ki az illetékes pedagógusi bizottság" - fűzte hozzá.
Zsehránszky István szerint az a fő baj, hogy a törvény életbe lépése után nem állt rendelkezésre eleve olyan kész vagy legalább félkész magyar nyelvű tankönyvszöveg, amit kiadhattak volna magyar nyelven.
MTI
