Az ötlet nem új. Németországban és Finnországban is működnek egész napos iskolák, az elmúlt tíz évben pedig itthon is többször felvetődött az új rendszer bevezetése. Ennek ellenére sokaknak meglepetést okozott az a hír, mely szerint a készülő közoktatási törvény egészen a nyolcadik évfolyamáig kötelezővé tenné az egész napos iskolát.
Tetszik, nem tetszik, leszA oktatási szakemberek abban egyetértenek, hogy a megfelelő háttérrel rendelkező, jól kidolgozott szakmai programmal működő egész napos iskola bevezetése jót tenne a közoktatásnak. Ahol ez a modell működik, ott jók a tapasztalatok, aki megfordult már egész napos iskolában, az pozitív élményekkel távozott – mondja Halász Gábor oktatáskutató, aki maga is járt már ilyen külföldi intézményekben. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is egyetért ezzel, az érdekvédők szerint jó megoldás lehet, de csak akkor, ha jól szervezik meg az oktatást, és megfelelő tárgyi feltételeket teremtenek az iskolákban.
A szakszervezet szerint ezzel a rendszerrel azok a diákok is jól járnak, akik egyébként - szüleik anyagi helyzete miatt - tanításon kívüli programokban, foglalkozásokon nem tudnak részt venni. Ideális esetben ugyanis a tanítási napokat nem a hagyományos tanmenet szerint szerveznék meg az iskolák, hanem összevonnák a tanórák, a különórák és a szabadidős foglalkozások - jelenleg élesen elváló - világát, vagyis a negyvenöt perces órák, a délutáni napközis foglalkozások mellett készségfejlesztő órákat és edzéseket is tartanának.
Mindenki jól jár?Mindez azzal is jár, hogy a tanulók nem kapnak házi feladatot, mert a felkészülés is belefér a napi programba, és ahogy Halász Gábor megjegyzi, ez a módszer kedvez az olyan technikáknak is, mint a gyerekek körében egyértelműen sikeres, környezetvédelmi akcióktól a fizikai témájú kutatásokig számtalan tevékenységet felölelni képes projektpedagógia. Az ideális egész napos iskola tehát a diákok számára stimuláló és motiváló környezet – mondja az oktatáskutató, aki szerint nemcsak a felső tagozaton, de akár még a középiskolákban is lenne helye a modellnek, ha átgondoltan sikerülne alkalmazni.Mindemellett az egész napos iskola nagy terheket venne le a munkavállaló szülők válláról is – mondja Keszei Sándor, az iskolaotthonos oktatási rendszert eddig is támogató Magyarországi Szülők Országos Egyesületének sajtóreferense, aki úgy gondolja, hogy akár a felsőbb évfolyamokon is hasznos lehet a módszer, sőt akár a hetes iskolák bevezetését is elképzelhetőnek tartanák.
A diákok és a szülők mellett a tanárok is profitálhatnak az új rendszerből - legalábbis a nemzetközi tapasztalatok alapján. Ahogy egy 2009-es, az országgyűlés ifjúsági bizottsága számára készített szakmai anyagból kiderül, sok felmérést még nem végeztek ebben a témában, de az eddig elkészült vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a jól szervezett egész napos iskola csökkenti a pedagógusok terheltségét, és "növeli az együttműködési hajlandóságukat".
Kivitelezés kérdéseHogy a terv bevezetése végül jól sül-e el, az persze erőforrások kérdése - hívják fel a figyelmet a szakértők. A Pedagógusok Szakszervezete múlt heti közleményében külön kiemelte, hogy ha a megadott feltételek közül akár csak egy hiányzik, szakmai és pedagógiai szempontból is káros lehet az új rendszer. Szerintük az egész napos iskoláknak tehetséggondozással és felzárkóztatással is foglalkozniuk kell, a diákok nem kaphatnak házi feladatot, gondoskodni kell a napi háromszori étkezésről, a tanszerek és tankönyvek tárolásáról, a rendszer nem épülhet szigorú rendet és fegyelmet megkövetelő nevelési elvekre, a pedagógusok mellett asszisztenseket és szabadidő-szervezőket is alkalmazni kell.Halász Gábor és Keszei Sándor azt mondja, a rendszert nem egy lépésben kellene bevezetni, jobb megoldás lenne, ha eleinte választható opció lenne az egész napos iskola. Kérdés, hogy mindezt miből finanszíroznák - Keszei Sándor szerint az csak a tanárok motiváltságát rontaná, ha az óraszámok emeléséből és kisebb mértékű létszámleépítéssel oldanák meg a finanszírozási nehézségeket, ráadásul a szülőknek is meg kellene hagyni a választás lehetőségét.
Halász Gábor szerint a megfelelő erőforrások hiányában célszerűbb lenne először pályázati úton, az intézmények szűkebb körében elkezdeni az effajta oktatást, majd az ott szerzett tapasztalatok alapján bővíteni a rendszert. Máskülönben esélyes, hogy ez a koncepció is a szöveges értékelés sorsára jut, vagyis egy jól használható ötlet kap keserű mellékízt.Bus Andráseduline