A hét leggyakoribb tévhit a diákmunkáról

„A hozzánk forduló diákok gyakran számolnak be olyan esetekről, hogy szerződés nélkül dolgoztatták őket, vagy nem kapták meg időben a bérüket” – mondja Simon Balázs, a Fürge Diák Iskolaszövetkezet jogi és kommunikációs igazgatója, aki szerint a visszaélések azért fordulhatnak elő, mert sok diák nem ismeri a hatályos jogszabályokat. Ugyanilyen okból persze az is előfordulhat, hogy olyan jogokat követelnek a munkaadóktól – például a munkaidővel vagy a bérekkel kapcsolatban –, amelyek nem illetik meg őket.

A Fürge Diák Iskolaszövetkezet 2009-ben tette elérhetővé tagjai számára a legfontosabb tudnivalókat a diákok munkavállalásáról. „Az útmutatót idén kibővítettük, és kiadvány formájában megjelentettük, hogy minél több tanulóhoz eljussanak az információk” – teszi hozzá Simon Balázs. A kiadványt szeptembertől minél több középiskola végzőseihez szeretnék eljuttatni. Mennyit lehet keresni az Egyesült Államokban diploma nélkül? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

1. tévhit: 16 év alatt nem lehet munkát vállalni

Már tizenöt évesen lehet dolgozni, de csak iskolai szünetben és szülői engedéllyel. Tizenhat éves kortól azonban már engedély nélkül és szorgalmi időszakban is lehet munkát vállalni. A tizennyolc év alatti munkavállalóra némileg más szabályok vonatkoznak, mint a felnőttekre: például nem túlórázhatnak, nem dolgozhatnak éjszaka, valamint 4,5 óránként legalább 30 perces szünet jár nekik.

2. tévhit: a napi munkaidő maximum 8 óra

A teljes munkaidőt valóban napi nyolc, illetve heti negyven órában állapították meg – ám a munkáltató munkaidőkeretet alkalmazhat, ami azt jelenti, hogy a napi munkaidőt egyenlőtlenül is beoszthatja. Így előfordulhat, hogy hétfőn öt órát kell dolgoznod, kedden kilencet, szerdán hatot és így tovább. A munkaidőkeret hossza azonban maximum négy hónap, és a napi munkaidő nem lehet négy óránál kevesebb, illetve tizenkét óránál több.

3. tévhit: jár az ebéd- és kávészünet

A munkaközi szünet nem a munkaidő része, ezért le lehet vonni a bérből, vagy akár pluszba ledolgoztathatja a munkaadó – vagyis ha félórás ebédszünetet tartasz, ennyivel tovább kell dolgoznod aznap. A szabályok szerint hat óra munka után legalább húsz perc, majd további három óra után ismét legalább húsz perc szünet jár – ezek közül legalább az egyiket egyben kell kiadni. Néhány munkakörben más pihenőidő is megillet: ha számítógéppel dolgozol, óránként tíz perc szünetet tarthatsz.

4. tévhit: szakképzettségért automatikusan jár a magasabb órabér

„Szakképzett minimálbérre” – 541 forint/óra, illetve 94 000 forint/hó – nem a végzettséged, hanem az elvállalt munkakör alapján vagy jogosult. A Fürge Diák Iskolaszövetkezet kalauzának példája szerint ha valaki szakács végzettséggel lángossütői állást vállal, nem jogosult a magasabb bérre, mert ez betanított munkának számít. A minimálbér 2011-ben bruttó 449 forint/óra – ez egy teljes hónapra 78 000 forintot jelent. A fizetést legkésőbb a munkavégzés hónapját követő tizedik napig kell kifizetni vagy átutalni – ettől a munkaszerződés sem térhet el.

5. tévhit: ha kárt okozol, azonnal levonják a fizetésedből

A kárt két esetben vonhatják le a fizetésedből: ha elismered, hogy valóban te okoztad, és hozzájárulsz a levonáshoz, vagy a hozzájárulásod nélkül, amennyiben olyan munkaeszközben (például mobiltelefon vagy munkaruha) keletkezett kár, amit kizárólag te használtál – itt azonban fontos kitétel, hogy átvételi elismeréssel került hozzád. Speciális levonás a pénztárhiány: ha pénztárosi állást vállalsz, és hiány keletkezik, akkor ezt az összeget bírósági végzés és a hozzájárulásod nélkül is levonhatják a fizetésedből.

6. tévhit: a munkaadó bármikor felmondhat

A rendkívüli felmondást minden esetben indokolni kell, és a munkáltató csak akkor alkalmazhatja, ha szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegted a szerződésben vállalt kötelezettségedet. Ellenkező esetben a munkaadó csak a próbaidő alatt mondhat fel azonnali hatállyal, indoklás nélkül – erre viszont neked is jogod van. A munkaviszonyt ezen kívül közös megegyezéssel (ilyenkor a felek írásba foglalják, hogy milyen módon, mikor, milyen elszámolást alkalmazva zárják le a kettejük között fennálló munkajogviszonyt), valamint rendes felmondással (30 napos felmondási idővel) is fel lehet bontani.

7. tévhit: az iskolaszövetkezetek elszedik a diákok pénzét

Belépéskor valóban részjegyet kell vásárolnod, ez azonban a tagdíjtól eltérően egyszeri összeg, ami kilépéskor visszajár. Az iskolaszövetkezet a diákmunka-vállalás speciális terepe, amely számos terhet levesz a diákok válláról: ellenőrzött és biztonságos munkakörülményeket kínál, garantáltan kifizeti a munkabéreket, és segít a konfliktusok elsimításában. „A munka- és adóügyi hatóságok folyamatosan ellenőrzik a szövetkezeteket, így például nem fordulhat elő, hogy egyszer csak eltűnik a cég” – magyarázza Simon Balázs.

Erre figyelj oda, ha diákként munkát vállalsz: 1. A munka megkezdése előtt kötelező írásos szerződést kötni, amelynek tartalmaznia kell a munkavégzés helyét, a munkakört és a bért. A munkáltató köteles írásban tájékoztatást adni a bérfizetés napjáról, a munkarendről, a munkaköri feladatokról és egyéb kikötésekről. Vigyázat: a tájékoztatóban leírtakon akár egyoldalúan is változtathat a munkaadó, ezért a fontos feltételeket érdemes a szerződésben rögzíteni. 2. A munkakörbe tartozó feladatokat a munkáltató nem változtathatja meg lényegesen. Ha például beltéri könnyű fizikai munkára jelentkeztél, a munkáltató nem teheti meg, hogy kültéren végeztet veled nehéz fizikai munkát. 3. A munkabérről írásos elszámolást kell kapnod: ennek tartalmaznia kell, hogyan alakult a bruttó béred, abból mennyit vont le a munkaadó, vagyis hogyan jött ki a nettó bér. A munkabérből csak olyan összegeket vonhat le a munkáltató, amelyet törvény ír elő (például adóelőleg, járulékok), vagy amelynek levonásához a szerződés megkötésekor írásban hozzájárultál. 4. Ha a munkaadó jogszabályt sért, jogorvoslatért az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőséghez vagy munkaügyi bírósághoz fordulhatsz.

Szűcs Dóra

eduline