Az Európai Unióban minden ötödik 15 éves és sok felnőtt európai nem tud rendesen olvasni - derül ki egy tanulmányból, amelyet az Európai Bizottság tett közzé hétfőn Brüsszelben.
A jelentés méltatta ugyan a területen elért eredményeket és az eddigi intézkedések hatásosságát, de megállapította, hogy még további erőfeszítésekre van szükség a tagállamokban. A legfőbb hiányosságnak az mutatkozott, hogy sok országban nem sikerült a legveszélyeztetettebb csoportokra összpontosítani, köztük a hátrányos családi hátterű gyermekekre és a bevándorlók gyermekeire.
Az uniós tagállamok oktatási miniszterei célul tűzték ki, hogy 2020-ra a rossz olvasók arányát 20 százalékról 15 százalék alá csökkentik - emlékeztetett a bizottság. Ezt a 15 éves korosztályban eddig csupán Belgium, Dánia, Észtország, Finnország és Lengyelország érte el. Magyarország a tanulmány statisztikái szerint mintegy 17 százalékon áll. Hogyan teljesítettek a magyar diákok a legutóbbi PISA-felmérésen? Összefoglalónkat itt olvashatod el.
Andrula Vasziliu, az oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságpolitikáért felelős biztos úgy nyilatkozott, hogy "nem nyugodhatunk bele, hogy olyan sok fiatal európainak még mindig alapvető gondjai vannak az írással és az olvasással. A társadalmi kirekesztődés fenyegeti őket, sokkal nehezebben találnak munkát, és elmondható, hogy az életminőségük is rosszabb emiatt."
A tanulmány szerint csupán nyolc országban (Dániában, Finnországban, Izlandon, Írországban, Máltán, Norvégiában, Svédországban és az Egyesült Királyságban) alkalmaznak kifejezetten olvasásfejlesztési szakembereket az iskolákban, hogy segítsék a tanárok munkáját ezen a téren.MTI
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
