Jogellenesen különítik el egymástól a jászladányi önkormányzati és alapítványi iskola diákjait - állapította meg szerdai jogerős ítéletében a Legfelsőbb Bíróság.
A felülvizsgálati eljárásban született részítélet felszólítja az iskola üzemeltetőjét, hogy hagyja abba a további jogsértést. A bíró az ítélet indoklásában kifejtette: egyértelmű, hogy a cigány és a hátrányos vagyoni helyzetű diákok társadalmi helyzetük miatt nem járhatnak az alapítványi iskolába.
Az ítélet nyomán az ügyet ismételten első fokon tárgyalja majd a Szolnok megyei bíróság. Az új eljárásban arról dönt a bíróság, hogy milyen formában kell megszüntetni a jelenlegi jogellenes állapotot, vagyis milyen lépésekkel kell megszüntetni a két iskola diákjainak elkülönítését. A felülvizsgálatot kezdeményező Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány és a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet ügyvédje az ítélet után elmondta: az új eljárásban kell előadniuk azt a tervet, amelyet pedagógus szakértőkkel készítenek el, és azt tartalmazza, hogy miként lehet megszüntetni lépésenként a jogellenes állapotot. Farkas Lilla hozzátette: elvárják az alapítványi iskola üzemeltetőjétől, hogy még az új eljárás lezárulta előtt kinyissa a két intézmény közötti lezárt ajtót. A végső döntés várhatóan két éven belül megszületik - mondta az ügyvéd. Jászladány polgármestere a tárgyalás után közölte: még értelmezik az ítéletet, és csak ezután fejtik ki álláspontjukat. Dankó István hozzátette: végre kell hajtani az Legfelsőbb Bíróság döntését. A Debreceni Ítélőtábla tavaly ősszel másodfokon eljárva helybenhagyta a Szolnok megyei bíróságnak a jászladányi iskolaügyben hozott ítéletét: az akkori jogerős döntés szerint nincs iskolai szegregáció a településen. Ötéves ügyre tett pontot a Legfelsőbb Bíróság A felperesek - az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány és a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet - azért perelték be az önkormányzatot, valamint a magániskolát létrehozó Zana Sándor Imre Alapítványt, mert álláspontjuk szerint a kétféle iskola léte miatt elkülönítik és alacsonyabb színvonalú feltételek között oktatják a roma és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket. A jászladányi iskolaügy bírósági története öt éve kezdődött. Az alapítványi iskolának bérbe adott iskolarésszel kapcsolatos helyi önkormányzati határozatokról a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság már tárgyalt, és a közigazgatási perben jogerős döntés született. A megyei bíróság 2006 márciusában azt állapította meg, hogy miután az ingatlan megosztásáról a tulajdonos önkormányzat szabadon rendelkezhet, jogszerűen adta bérbe annak egy részét az alapítványi iskolának. Az akkori felperes, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal és beavatkozó félként az Egyenlő Bánásmód Hatóság a kereset elutasítása miatt a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, az pedig 2006 szeptemberében kimondta: nem történt anyagi és eljárásjogi jogszabálysértés. A 2002 óta létező jászladányi alapítványi iskolát azért perelték be, mert a helyi roma szülők egy része nehezményezte, hogy gyermeke - mivel az előírt tandíjat nem tudják megfizetni, azaz nem juthat be az intézménybe - hátrányos helyzetbe került a többiekkel szemben.MTI
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
