A felülvizsgálati eljárásban született részítélet felszólítja az iskola üzemeltetőjét, hogy hagyja abba a további jogsértést. A bíró az ítélet indoklásában kifejtette: egyértelmű, hogy a cigány és a hátrányos vagyoni helyzetű diákok társadalmi helyzetük miatt nem járhatnak az alapítványi iskolába.
Az ítélet nyomán az ügyet ismételten első fokon tárgyalja majd a Szolnok megyei bíróság. Az új eljárásban arról dönt a bíróság, hogy milyen formában kell megszüntetni a jelenlegi jogellenes állapotot, vagyis milyen lépésekkel kell megszüntetni a két iskola diákjainak elkülönítését.
A felülvizsgálatot kezdeményező Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány és a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet ügyvédje az ítélet után elmondta: az új eljárásban kell előadniuk azt a tervet, amelyet pedagógus szakértőkkel készítenek el, és azt tartalmazza, hogy miként lehet megszüntetni lépésenként a jogellenes állapotot. Farkas Lilla hozzátette: elvárják az alapítványi iskola üzemeltetőjétől, hogy még az új eljárás lezárulta előtt kinyissa a két intézmény közötti lezárt ajtót. A végső döntés várhatóan két éven belül megszületik - mondta az ügyvéd.
Jászladány polgármestere a tárgyalás után közölte: még értelmezik az ítéletet, és csak ezután fejtik ki álláspontjukat. Dankó István hozzátette: végre kell hajtani az Legfelsőbb Bíróság döntését.
A Debreceni Ítélőtábla tavaly ősszel másodfokon eljárva helybenhagyta a Szolnok megyei bíróságnak a jászladányi iskolaügyben hozott ítéletét: az akkori jogerős döntés szerint nincs iskolai szegregáció a településen.
Ötéves ügyre tett pontot a Legfelsőbb Bíróság
A felperesek - az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány és a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet - azért perelték be az önkormányzatot, valamint a magániskolát létrehozó Zana Sándor Imre Alapítványt, mert álláspontjuk szerint a kétféle iskola léte miatt elkülönítik és alacsonyabb színvonalú feltételek között oktatják a roma és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket.
A jászladányi iskolaügy bírósági története öt éve kezdődött. Az alapítványi iskolának bérbe adott iskolarésszel kapcsolatos helyi önkormányzati határozatokról a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság már tárgyalt, és a közigazgatási perben jogerős döntés született. A megyei bíróság 2006 márciusában azt állapította meg, hogy miután az ingatlan megosztásáról a tulajdonos önkormányzat szabadon rendelkezhet, jogszerűen adta bérbe annak egy részét az alapítványi iskolának. Az akkori felperes, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal és beavatkozó félként az Egyenlő Bánásmód Hatóság a kereset elutasítása miatt a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, az pedig 2006 szeptemberében kimondta: nem történt anyagi és eljárásjogi jogszabálysértés.
A 2002 óta létező jászladányi alapítványi iskolát azért perelték be, mert a helyi roma szülők egy része nehezményezte, hogy gyermeke - mivel az előírt tandíjat nem tudják megfizetni, azaz nem juthat be az intézménybe - hátrányos helyzetbe került a többiekkel szemben.
MTI
