Az állam szerepét növelni kell, mert csak akkor tudja garantálni az oktatás színvonalának emelését, ha eszközök vannak a kezében - mondta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár egy szakmai fórumon pénteken, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Biriben.
Az államtitkár a Dankó Pista Általános Iskolában tartott rendezvényen leszögezte: a készülő oktatási rendszer legfontosabb üzenete, hogy helyére kell tenni ismét azt az értékrendet, amelyen a magyar oktatási rendszer felépült és nagy sikereket ért el a XX. század derekán.
Munka, kötelességteljesítés és visszajelzés - ezek a főbb szempontok. Úgy kell megújulni, hogy erősödjenek azok a gyökerek, amelyekből kinőtt egy oktatási rendszer, még a klebelsbergi időkben, amelyben feladatok és kötelességek voltak, amelyben mindenki tudja a dolgát, és nem a kibúvókat keresi - fejtette ki Hoffmann Rózsa a főként tanárokból és szakemberekből álló hallgatóság előtt. Vélekedése szerint a korszerű pedagógia mindig az egyénre irányul, azaz a gyereket kell tanítani, nem a tantárgyat.
Az eddigi tanítási metódus többségével ellentétben, ahol a tananyagra koncentráltak, az egyéni fejlesztésre helyezzük a hangsúlyt - mondta a politikus, megemlítve, hogy a nevelési munka ezen változtatásait nagy tetszéssel fogadta a szakma.
Az államtitkár ugyanakkor tarthatatlannak nevezte a 2003-ban kialakult oktatási rendszert, amely - mint fogalmazott - lemondott arról, hogy a nemzeti műveltséget egységesen átadja a gyerekeknek. Korábban olyan nemzeti alaptantervet alkottak meg, amely csak a kompetenciafejlesztést szabályozta, ennek eredményeként ma teljesen szétmorzsolódóban van a nemzeti műveltség - tette hozzá.
Tananyagot is tartalmaz majd az új alaptanterv
Ezért kezdődött el, még a közoktatási törvény elfogadása előtt, az új alaptanterv kidolgozása, amely minimális mértékben tananyagot is fog tartalmazni - hangsúlyozta Hoffmann Rózsa. Ehhez kerettanterveket is kapnak az iskolák, amelyeket helyi tantervként alkalmazhatnak majd; az iskola saját adottságaitól és körülményeitől függően döntheti el, melyiket használja, a választás azonban kötelező lesz.
"A tanárság visszatérhet ahhoz a pedagógiai kultúrához, amelyen nevelkedett, amiben a magyarországi pedagógiai kar túlnyomó többsége hisz, amely a tanárokat szakmailag szuverén embereknek tekinti" - fogalmazott Hoffmann Rózsa. Az államtitkár ugyanakkor leszögezte: a pedagógusnak egyéni módszerekkel, de a gyerek kapacitásához, érdeklődőséhez alkalmazkodva kell a tudást átadnia. Mindehhez egy ellenőrzési rendszert is hozzá fognak rendelni - mondta.
"Az állam korábban lemondott arról, hogy a legfontosabb vezetési-irányítási funkciót, vagyis az ellenőrzést gyakorolja. (...) Az állam szerepét növelni kell, mert az állam akkor tudja garantálni az oktatás színvonalának növelését, ha eszközök vannak a kezében" - fogalmazott Hoffmann Rózsa. Ilyen eszköz például a tanterv, a kerettanterv és a tankönyv. Utóbbival kapcsolatban megemlítette: tantárgyanként jelenleg átlagosan nyolc-tíz tankönyv közül választhat az iskola. Ez látszatszabadság, ám nem felel meg a szakmai szempontoknak - tette hozzá.
Közlése szerint az új nemzeti alaptanterv elkészülte után új tankönyvdömping indulhat el: egy-egy tantárgyhoz a kerettantervhez illeszkedő, kötelezően választandó tankönyv lesz, ez viszont nem zárja ki, hogy más könyvből is lehessen tanítani.
MTI
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
